Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A Hévízi-tó

A Hévízi-tó Európa legnagyobb természetes melegvizű tava. A tó víztükre 109,39 m tengerszint-feletti magasságban van, a tófelszín területe cca. 4,4 hektár nagyságú. A tavat egy radioaktív hatású fenékforrás táplálja, melynek vízhozama 340-345 l/sec. A gyógyvíz fizikai és kémiai tulajdonságát geológiai tényezők szabják meg. A Hévíz-tó holocén - jelenkori - tőzegbe ágyazódik bele, a felszíni vizek ezen a rétegen átjutnak a tóba és tőzeg közvetítésével H2S-t szállítanak a mederbe. A tó vizében kimutatható lítium, kálium, radon, szilícium radioemanációs kristályos alapkőzet közelségére utal.

Hévíz
A gyógyvíz izotermiás, azaz kb. testhőmérsékletű, amely csak hideg téli szélben hűl le 25-26 C° fokra. A víz gyógyhatása elsősorban az idült reumás, mozgásszervi bántalmak gyógyításában érvényesül. Csillapítja az ízületi és izomfájdalmakat, az ideggyulladásokat.
A kén beépítésével regenerálja a sérült ízületi porcot, megállítja, illetve lassítja a porcdegenerációt, előnyösen befolyásolja a csonttörések gyógyulását, elősegíti a telt alsóvégtagi vénák kiürülését és tágítja a perifériás ereket, jó hatású a krónikus nőgyógyászati gyulladások esetén. A hévízi-tó fenekét 1-5 m mélységben gyógyiszap borítja különleges gyógyértékekkel, részben ásványi, nagyobb részben szerves eredetű, és bő gáztartalommal rendelkezik.

Írásos dokumentumok/kőtáblák bizonyítják hogy 2000 évvel ezelőtt a római légiók számára gyógyhelyként szolgált. A hévízi fürdőkultúra az Európai fürdőkultúra újraéledésével az 1700-as évek végén alakult ki, a Tófürdő első fürdőházát 1795-ben a gróf Festetics család építtette. A XX. század eleji hévízi híradások, képek szerint már akkor intézményesen kihasználták a természet adta lehetőségeket a gyógyítás szolgálatában. Sorra épültek gyógyházak, betegellátást szolgáló intézmények.

Fotó: HTME, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=19317796
Legfrissebb hírek
    Alapítvány
    MHEK (1)
    ESZA