Emlékezés a katonai repülés kiemelkedő alakjaira
Szerző: Sin Bettina | Fotó: Pintér Ákos | 2026. október 5., hétfő 12:32A magyar katonai repülés és repülőorvostan két meghatározó személyiségére, dr. Merényi Gusztáv orvos altábornagyra és Prof. dr. Szabó József vezérőrnagyra emlékeztek Kecskeméten, az MH Egészségügyi Központ Repülőorvosi, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézetben. A jelenlévők koszorúkkal tisztelegtek a magyar tudományos élet két jelentős alakja előtt. Az eseményen részt vett Farkas Bertalan nyugállományú dandártábornok, az első magyar űrhajós is.
A rendezvényt dr. Hegedűs Henrik ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság általános elnökhelyettese kezdeményezte, amelyen dr. Hegedűs Ernő alezredes, egyetemi adjunktus, a Magyar Hadtudományi Társaság Légierő Szakosztályának vezetője mondott beszédet. Felidézte dr. Merényi Gusztáv orvos altábornagy szakmai és katonai pályafutását, aki a magyar repülőorvostan egyik megteremtőjeként szerzett elévülhetetlen érdemeket.
„Merényi Gusztáv 1920-ban szerzett orvosi diplomát a Budapesti Tudományegyetemen, honvédségi ösztöndíjjal. 1936-tól a Magyar Légierő vezető orvosaként a katonai repülés egészségügyi és repülőorvosi kérdéseivel foglalkozott. Kiemelkedő szerepet vállalt a magassági repülés élettani hatásainak kutatásában, valamint a magyar repülőorvosi vizsgálati rendszer kialakításában” – mondta. Merényi szakmai irányításával Budapesten, a Karolina úton létrejött az első magyar repülőorvosi vizsgálóintézet.
A szakember kutatásai a repülés élettani hatásaira, többek között a hirtelen cselekvőképtelenség és az oxigénhiány következményeire is kiterjedtek. „A repülés fiziológiája” című munkája 1931-ben jelent meg.
A második világháború idején Merényi Gusztáv orvos vezérőrnagyként a Magyar Királyi Légierő egészségügyi szolgálatának főnöke volt, és részt vett a katonai ellenállásban is. A háborút követően a honvéd orvoskar főnökeként, majd a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának vezetőjeként dolgozott. Nevéhez fűződik az első magyar véradó központ és vérellátó állomás 1948-as megalapítása is. Koszorúját ükunokája, Merényi Vivien helyezte el szobra alatt.
A megemlékezés második felében prof. dr. Szabó József vezérőrnagy emléktáblája alá kerültek a virágok, akinek életútját és a magyar űrkutatásban betöltött szerepét szintén Hegedűs Ernő ismertette. Szabó József vezérőrnagy egyetemi tanár, aranykoszorús vadászpilóta, a Magyar Néphadsereg repülőfőnöke, a szovjet–magyar űrrepülés egyik szervezője, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság korábbi elnöke volt.
Katonai és tudományos pályafutását több mint harminc kitüntetés és elismerés fémjelezte. Szerzőként több mint kétszáz tudományos publikáció fűződött a nevéhez, illetve számos szakmai könyv és lexikon társszerzőjeként, szerkesztőjeként is tevékenykedett. Részt vett az Űrhajózási lexikon elkészítésében, szerkesztette a Repülési lexikont, és főszerkesztőként műkődött közre a Hadtudományi lexikon 1995-ös kiadásában.
A magyar űrprogramban 1976-tól vett részt előkészítőként. Tagja volt az űrkutatás állami szervezeteinek, és közvetlen szerepet vállalt az űrhajósjelöltek, köztük Farkas Bertalan és Magyari Béla kiválasztásában és felkészítésében. 1980. május 26-án jelen volt a magyar űrhajós repülés startjánál, és részt vett az űrutazás tudományos programjának összeállításában is. Szabó József a felsőoktatásban is maradandót alkotott. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen repülő harcászatot, repülő hadviselést, űrdinamikát és aerodinamikát oktatott, míg a Budapesti Műszaki Egyetemen másfél évtizeden keresztül tanított űrdinamikát.
Farkas Bertalan nyugállományú dandártábornok, az első magyar űrhajós jelenléte igazán emlékezetessé tette az eseményt, amely egyszerre idézte fel a magyar katonai repülés, a repülőorvostan és a magyar űrhajózás történetének fontos fejezeteit.
