Nyitólap
Romok között
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ debreceni egészségügyi központja október 13-án és 14-én egészségügyi szakharcászatot tartott Hajdúszoboszlón, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóség Kiképző és Raktárbázisán, a romvárosban.
Emberközpontú szakmaiság
Dr. Csengery Attila orvos ezredes tiszteletére emlékhelyet avattak Kecskeméten – az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület kezdeményezésére, példaértékű társadalmi összefogást követően. Sokan eljöttek az MH Egészségügyi Központ Repülőorvosi, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézetbe emlékezni a Repülőorvosi Bizottság egykori elnökére azok közül, akik szerették és tisztelték.
Vészhelyzet a múzeumban
Több mint száz szakember – köztük tartalékos katonák is – vett részt a Heritage Defence 2026 védelmi és biztonsági gyakorlaton, ahol az életmentés mellett a Nemzeti Múzeum pótolhatatlan kincseinek kimenekítése volt a középpontban. A gyakorlatot sérült, vagy pánikba esett személyeket imitáló alájátszók tették még hitelesebbé, akik kétségbeesetten igyekeztek megtalálni a lezárt területen rekedt barátaikat, rokonaikat.
Nemzetközi együttműködés és új technológiák a BIOSHIELD 26 gyakorlaton
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Járványvédelmi és Tudományos Kutató Intézetének (továbbiakban: MH EK JTKI) telepíthető laboratóriumi képessége is részt vett Münchenben, az Ernst-von-Bergmann-Kaserne területén megrendezett BIOSHIELD 26 többnemzeti biológiai védelmi szakgyakorlaton. A Bundeswehr Institute of Microbiology szervezésében megvalósuló kiképzési eseményen Németország, Svédország, Ausztria, Franciaország, Csehország és Portugália telepíthető laboratóriumi és mintavételi képességei voltak jelen.
A fizioterápia szerepe a modern egészségügyben - szakmai nap a Fizioterápia Világnapja alkalmából
A Fizioterápia Világnapja alkalmából szakmai napot rendeztek 2026. szeptember 16-án a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Hévízi Mozgásszervi- és Rehabilitációs Intézetében, amelynek célja a fizioterápia legújabb tudományos eredményeinek, innovatív módszereinek és gyakorlati tapasztalatainak bemutatása volt. A rendezvényen egészségügyi szakemberek, fizioterapeuták és a társszakmák képviselői találkoztak, hogy megosszák egymással tudásukat és tapasztalataikat.
Mohács 500 – Mit tudunk a II. Lajos korabeli magyar egészségügyről?
2026. augusztus 29-én volt a mohácsi csata 500. évfordulója. A történelmünkben ez a fél évezrede történt esemény hosszú-hosszú időre határozta meg az ország sorsát. Ma már csak érdeklődő turistaként nézzük a törökkori emlékeket, a régi fürdők és minaretek érdekes színfoltjai városainknak, a korabeli hadsereg, világi és egyházi vezetők és a lakosság azonban egy rettenetes országtragédiának voltak részesei, elszenvedői, hősei vagy áldozatai. Az Élet védelmében című cikksorozatban azonban – már a megnyugtató történelmi távlatból szemlélve – érdemes röviden összegezni a korabeli hazai egészségügy és katona-egészségügy legfontosabb jellemzőit.
Amikor minden egységnek egyszerre kell mozdulnia
Egy összetett, tömeges sérüléssel járó légiközlekedési esemény adott valósághű helyzetet az Air Wolf Hunting 2026 légi kutató-mentő gyakorlat résztvevőinek a Mátrában.
Kutatás és mentés forgószárnyasokkal
A szimulált helyzet alapján bejelentés érkezett Szolnokra: egy AS350B típusú helikopter leszállás közben belecsapódott egy Ural-4320 típusú katonai tehergépkocsiba. A kisebb tömegbaleset helyszínére érkező egészségügyieket ejtőernyőbe csavarodott, fán lógó és roncsok között fekvő sérültek fogadták az Air Wolf Hunting légi kutató-mentő gyakorlaton.
Egészségügy-történeti adalékok Szent István király ünnepére
Az Élet védelmében - A katona-egészségügy hősei és kevésbé ismert történeteik 20. rész
Dr. Gerstl Lambert főtörzsorvos és a Nagy Háború
„Az élet védelmében” – A katona-egészségügy hősei és kevésbé ismert történeteik 19. rész - A magyarországi katona-egészségügy históriájában az 1914 és 1918 közötti évek különlegesen fontos korszakot jelentenek, a több éven keresztül és több fronton zajló hadi események hatalmas haderőket mozgósítottak, ebből is következően sebesültek és betegek százezreinek evakuálását és egészségügyi ellátását tették szükségessé, és nem utolsósorban a Nagy Háború volt a vegyi fegyverek bevetésének legkorábbi jelentős példája. A kortársak azonban már a háború kitörése előtt is jól tudták, hogy az elkövetkező háború „nagy, tudásban gazdag tanítómester” és katonaorvosi tudományos szempontból „eredeti, kutatásban gazdag esemény” lesz – ahogyan Paul Myrdacz (1847–1930), 1905 és 1913 között a magyarországi IV. hadtestparancsnokság egészségügyi főnöke utóbb a steiermarki Vöröskereszt egészségügyi referense kijelentette. Ebben a mozgalmas, kihívásokkal, változásokkal, nehézségekkel terhelt és sokszor az emberi nagyság megmutatkozásának is teret adó korszakban szolgált Dr. Gerstl Lambert, a közös hadsereg elismert katonaorvosa.
