Smidt Lajos (1903-1975) orvos, katonaorvos és műgyűjtő életútja
Szerző: Pogányné Dr. Rózsa Gabriella (PhD) a Szent István Tudományos Akadémia tagja | 2025. november 3., hétfő 14:15„Az élet védelmében” – A katona-egészségügy hősei és kevésbé ismert történeteik 12. rész - Smidt Lajos Szombathely közismert és köztiszteletben álló orvosa volt, jó kezű sebész, igaz ember és jelentős műgyűjtő. A II. világháború alatt katonaorvosként szolgált, élete azonban több szálon is kapcsolódott a katonaélethez, illetve a katona-egészségügyhöz: katonacsaládba született, tábori sebész volt, illetve jelentős had-, katonaorvos-történeti, valamint műgyűjteményt hagyott az utókorra. Magángyűjteményét a városnak adományozta, ez a ma is látogatható szombathelyi Smidt Múzeum.
Smidt Lajos 1903. október 31-én született a felvidéki Érsekújvárott, édesapja huszár őrmester volt. Tehetséges fiatalként az érettségi után párhuzamosan két hivatásra kezdte meg felkészülését: Budapesten egyszerre az orvoskar és a Zeneakadémia hallgatója is lett, végül azonban az orvosi hivatás mellett döntött, énektehetségét egyik hobbijaként kamatoztatta. 1930-ban diplomázott, első munkahelye a szombathelyi Közkórház volt, innen 1939-ben Celldömölkre került.
A II. világháború alatt, 1942-1943-ban a Kurszkban működő III/2. tábori kórház sebésze volt. Akkori betegei és katonaorvos kollégái, valamint a vöröskeresztes ápolónők mindannyian a legnagyobb hálával és elismeréssel nyilatkoztak emberségéről, szaktudásáról, mindenkor kitartó derűjéről, segíteni akarásáról. Hadi sebészeti tapasztalatairól a Vasvármegye című lapban számolt be 1944-ben egy érdekes interjú keretében.
Smidt doktor 1945-től ismét Celldömölkön, 1946-tól újra Szombathelyen praktizált, ekkor az Emberbaráti Egylet kórházának utolsó igazgatója volt. Az intézmény 1950-ben integrálódott a megyei kórházba. 1966-ban vonult nyugdíjba, ekkortól már csak gyűjteményének élt.
Jó hírű sebész és igaz ember volt békében és háborúban. Sokan köszönhették neki egészségüket, de szép számmal akadnak olyanok is, akiket nem, vagy nem csupán betegségükből gyógyított ki, hanem a XX. század diktatúrái idején az életüket mentette meg. A hippokratészi eskü, az élet védelme jelentette számára mindenkor a követendő erkölcsi szintet nem csak orvosként fehér köpenyben, hanem úgy a II. világháború alatt az üldözöttek, munkaszolgálatosok melletti kiállásban, bújtatásukban, megmentésükben, mind a szerzetesrendek feloszlatása idején a volt műtősnő-apácák megsegítésében.
Smidt Lajos zenei tehetségéről már volt szó, 1941-ben Érsekújváry Lajos néven Őszi bánat címmel verseskötetet publikált, művészeti- és művelődéstörténeti szolgálatának pedig fontos momentuma a híres Vas vármegyei kulturális folyóirat, a Vasi Szemle megalapítása, illetve szerkesztői testületében való együttműködés.
Műgyűjtő tevékenysége kisgyermekkorából gyökerezik. Visszaemlékezések szerint osztálytársai is tudtak kivételes vonzódásáról a régiségek iránt, így egy-egy súgásért, házi feladatért katonagombot vagy sapkarózsát adtak neki hálából. Smidt Lajos 1926-ban gyalogosan zarándokolt el Rómába és útja során számos jeles múzeumot is meglátogatott. Huszonötéves gyűjtői jubileuma alkalmából 1936-ban hadtörténeti vonatkozású kincseiből rendezett kiállítást Szombathelyen.
Smidt doktor 1941-ben már így értékelte kincsestárát: „Gyűjteményem elsősorban hadtörténeti anyag. Talán nem leszek szerénytelen ha elmondom, hogy a 35 000 darabból álló anyag a budapesti hadtörténeti múzeum után a legnagyobb az egész országban.”
Az 1950-es évek végétől, amikor a nyugat-európai úticélok felkeresése lehetővé vált számára, a Louvre-ot, a British Museumot és a Vatikáni Múzeumot már kifejezetten a tapasztalatszerzés céljával látogatta meg, hiszen már régóta érett benne az elhatározás, hogy saját gyűjteményét közkinccsé tegye. 1968-ban ajánlotta fel akkor mintegy 40.000 tételes kollekcióját a városnak, a Smidt Múzeum végül 1971. október 1-jén nyílt meg a nagyközönség előtt, első igazgatója maga Smidt Lajos volt 1975-ben bekövetkezett haláláig. A múzeum azóta is közkedvelt úticélja a Szombathelyre látogatóknak.
Összességében elmondható, hogy dr. Smidt Lajos egész életét környezete, közössége szolgálatára szentelte. Békeidőben mindent megtett Vas Vármegye betegeiért, háborúban a családjuktól elszakított sebesült katonákért, szenvedőkért. Idős korában múzeumalapítóként és múzeumigazgatóként a múlt értékeinek közkinccsé tételével lelki kincseivel pallérozott testet, lelket, elmét, esztétikai érzéket. Méltó, hogy megemlékezzünk Róla!
image2
image3
image1
A képek jegyzéke:
Dr. Smidt Lajos, a katonaorvos. Forrás: Pitmanné Mikó Ildikó: Egy gyűjtőbarátság 2. világháborús dokumentumaiból.
Dr. Smidt Lajos levelei az orosz frontról. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények. 2005/4. URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/VASM_Vhk_2005/?pg=371&layout=s
Dr. Smidt Lajos frontszolgálata idején. Forrás: Keppel Csilla: Dr. Smidt Lajos mint múzeumalapító. In: Vasi Szemle. 2014. 1. sz. URL: https://epa.oszk.hu/03300/03366/00088/keppel.htm
Meghívó a hadikiállításra. Forrás: Keppel Csilla: Dr. Smidt Lajos mint múzeumalapító. In: Vasi Szemle. 2014. 1. sz. URL: https://epa.oszk.hu/03300/03366/00088/keppel.htm
Sződy Szilárd emlékplakettje a Hadikiállítás alkalmából. Forrás: Pável Ágoston: Dr. Smidt Lajos jubiláris hadikiállítása. In: Vasi Szemle. 1936. 4. sz. URL: https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_DunantuliVasiSzemle_1936/?pg=434&layout=s
