A bőrünk az egyik legnagyobb szervünk

A bőr az emberi testet kívülről borító szövet, egyben egyik legnagyobb méretű − több négyzetméteres − szervünk. Egyik legfontosabb funkciója a szervezet külső behatásoktól való védelme. Mégis kevesen gondolnak rá, mint szervre, betegségeit is rendszeresen elbagatellizálják. Pedig oda kellene figyelnünk a bőrünkre, mert „saját” betegségei mellett számos belgyógyászati problémát is jelezhet − mondja dr. Vajda Adrienne orvos ezredes, a Honvédkórház Bőrgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa.

Hogy pontosan melyek a bőr „saját” betegségei, azokat hosszú lenne felsorolni − az orvosi egyetemen a „Bőrgyógyászat” című tankönyv vaskos kötete szinte csak ezekről szól. Van azonban néhány olyan megbetegedés, amely viszonylag gyakran előfordulhat, így érdemes beszélni róluk. „A legjellemzőbbek a különféle allergiás betegségek. Ez lehet akár az ekcéma is, ami azért alakul ki, mert a bőr allergiássá válik valamire, amivel érintkezik. Emellett a különféle csalánkiütések is viszonylag gyakoriak, ugyanúgy, mint a pikkelysömör, ami viszont genetikai hajlam miatt alakul ki. Sajnos az utóbbi években jelentősen megemelkedett a daganatos és az autoimmun bőrbetegségek száma is” − emeli ki a főorvos.

A belgyógyászati betegségek közül többek között a cukorbetegség, a magas vérnyomás, és néhány daganatos megbetegedés az, amit a bőr elváltozásokkal jelezhet. De egy pszichésen terhelt lelkületű embert is fel lehet ismerni a bőrelváltozásokról. „Tehát ha szokatlan jeleket tapasztalunk a bőrünkön, akkor mindenképpen érdemes bőrgyógyászhoz menni, mert a szakember sokszor már a tünetek alapján meg tudja azt mondani, hogy milyen betegségre kellene kivizsgáltatni magunkat. Hogy csak egy egyszerű példát mondjak: ha sokszor ismétlődve elszaporodnak bőrünkön a gombás foltok, akkor az akár egy kezdődő cukorbetegséget is jelezhet, hiszen ha a vérnek magasabb a cukortartalma, akkor a bőrnek is magasabb, és ezt nagyon szereti a gomba” − mondja dr. Vajda Adrienne, hozzátéve: ezek a gombák a sötét, nedves, meleg helyeket szeretik a legjobban, nem véletlen, hogy leginkább a lábujjközben és a testhajlatokban szaporodnak el.

Sokan fordulnak bőrgyógyászhoz a szemölcseik miatt is. A főorvosnő szerint „a köznyelv minden növedékre azt mondja, hogy szemölcs. Pedig orvosilag csak a vírusfertőzés okozta bőrnövedékeket nevezzük szemölcsnek. Ezek a bőrön élő mikroszkopikus kórokozók fertőzik meg a hámsejteket, amelyek előbb-utóbb már szemmel is látható növedékként jelennek meg a bőrön. Ezeket a számos módszer − például helyi kezelés, égetés, kaparás, fagyasztás − valamelyikével meg kell gyógyítani, el kell távolítani, mert továbbfertőzhetik az egészséges bőrt, és idővel egyre több szemölcs jelenhet meg a betegen. ” Dr. Vajda Adrienne elárulja azt is: a 30 év feletti populáció esetében egyre több „esztétikai hiba”, növedék jelentkezik a bőrön, szerencsére ezek többségének semmi köze nincsen a vírusfertőzés okozta szemölcsökhöz.

„Az utóbbi években egyre gyakrabban hallani arról, hogy nő a bőrrákos esetek száma. Ennek kapcsán érdemes tisztázni, hogy patológiai értelemben bőrrákról akkor beszélünk, ha a daganat a bőr hámrétegéből indul ki. Ezeket általában − főleg, ha időben észreveszik − egy sebészi kimetszéssel el lehet távolítani, s így a betegség gyógyítható. Ennél sokkal veszélyesebb a melanóma, ami igazából nem rák, hanem a festéktermelő sejtekből kiinduló rosszindulatú daganat. Ez megjelenhet egy teljesen normális bőrön is, de gyakrabban fordul elő az, hogy egy már meglévő anyajegy válik daganatossá. A melanóma azért nagyon veszélyes, mert ha nem távolítják el időben sebészi úton, akkor nagyon nagy az esélye, hogy áttétet ad és a beteg halálához vezet” − mondja a főorvosnő, akitől megtudjuk azt is, hogy emiatt nagyon fontos a megelőzés. Ha valaki azt látja, hogy új anyajegye vagy foltja jelenik meg, és az nem akar elmúlni, vagy az anyajegy színe, alakja megváltozik, megnagyobbodik, akkor mindenképpen el kell mennie egy bőrgyógyászhoz, hogy megvizsgálja. Kezdeti stádiumban ugyanis ez a betegség is jól gyógyítható.

A melanóma egyik leggyakoribb kiváltója a nap és a napozás. A főorvosnő szerint azonban a média gyakran túlzásokba esik a naptejek használatával kapcsolatban. Ugyanis az sem jó, ha valaki reggeltől estig 50 faktoros krémmel van bekenve, hiszen az emberi szervezetnek szükséges van a napfényre. Napozni is lehet, de csak „ésszel”, azaz lehetőség szerint 10 és 16 óra között nem szabad hosszabb időt a napon tölteni. Ha pedig valaki ebben az időszakban a szabadban dolgozik, akkor ruházattal vagy naptejjel védje a bőrét.

A főorvosnőtől megtudjuk azt is, hogy a Honvédkórház Bőrgyógyászati Osztályán összesen 16 ágyon gyógyítanak. Az igényjogosultak mellett a főváros több kerületének ellátásáért is felelnek − összesen közel egymillió ember tartozik az ellátási körükbe. Az ambuláns betegeket a kórház I-es számú telephelyén található szakrendelőben várják. Itt reggel 7:30 és 20 óra között, két műszakban három szakorvos dolgozik, s előjegyzéssel fogadják a hozzájuk fordulókat. Az osztályon ugyancsak három szakorvos − és több szakorvosjelölt − végzi a munkáját. A szakorvosok vezetik a három szakambulanciát − az általános, az onkodermatológiai (ez a szakterület a bőrön jelentkező daganatok ellátására koncentrál), valamint dermatoallergológiai (a bőrön jelentkező allergiás tünetek kezelése) szakambulanciákat −, ahova már olyan betegek érkeznek, akiket a szakrendelőben nem lehet ellátni. Az osztályra pedig a szakambulanciákról irányítják át a betegeket.

„Szerencsére a szakdolgozókból, azaz a nővérekből nincsen hiányunk. A kollégák több éve együtt dolgoznak, nagyon jó a csapat” − mondja a főorvosnő, hozzátéve: a rendelő, a szakambulanciák és az osztály műszerezettsége és felszereltsége is jó, nem fordult elő még olyan eset, hogy valamilyen eszköz hiánya miatt ne tudták volna ellátni a betegeket.