„A közeljövőben nem fogjuk megfejteni az agy működését”
2017. szeptember 13., szerda 13:17A definíció szerint a pszichiátria a lelki betegségek, a psziché betegségeinek tudománya. A Honvédkórházban, illetve a jogelőd intézményekben 1953 óta folyamatosan működik pszichiátriai osztály. Dr. Kovács László nyugállományú orvos ezredes, osztályvezető főorvossal, a Magyar Honvédség főszakorvosával beszélgettünk.
A lélek betegségeivel kapcsolatban egy laikusban azonnal felmerül a kérdés: mi a különbség a pszichiáter és a pszichológus munkája között? A válasz dr. Kovács László nyugállományú orvos ezredes szerint egyszerű: bár mindkét szakember a psziché megbetegedéseit igyekszik meggyógyítani, a pszichológus inkább a különféle pszichoterápiák segítségével, a pszichiáter pedig orvosi eszközökkel és gyógyszerekkel próbál segíteni egy-egy betegen.
Kihat az egész emberi szervezetre
A pszichiátria nem annyira közismert orvosi szakterület, mint mondjuk a belgyógyászat, de mégis fontos diszciplína – vallja dr. Kovács László, aki szerint az emberi test egészsége az agytól, a központi idegrendszertől függ, azaz ha az agyat olyan inger éri, amely annak elváltozását okozza, akkor az kihat az egész emberi szervezetre. „Nekem az a véleményem, hogy a közeljövőben nem fogjuk megfejteni az agy működését, az a 90 százalék, amit nem használunk belőle még jó ideig talány marad” – mondja a főorvos, hozzátéve: a pszichés betegségek a napi kórházi gyakorlatban három nagy csoportra, a szorongásos hangulati betegségekre, a demenciára és az addiktológiai problémákra oszthatók fel.
„A szorongásos hangulati betegségek közül a legismertebb és a leggyakoribb a depresszió, de emellett számos más kórkép létezik még. A demencia – azaz a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet – korunk betegsége, ahogy nő az átlagéletkor, egyre több embernél jelentkezik, gyakran már 60–65 éves korban, az addiktológiai problémák közül pedig leginkább az alkohol- és a drogfüggőség a jellemző” – sorolja dr. Kovács László, ám nem titkolja, a szenvedélybetegségek között az utóbbi években olyan „ínyencségek” is megjelentek, mint például a szerencsejáték- vagy éppen az internetfüggőség. „Hogy ki számít alkoholistának? Az angol definíció szerint mindenki, aki tíz éven keresztül rendszeresen napi egy egység alkoholt iszik. Tehát vagy egy üveg sört vagy egy pohár bort, esetleg egy felest. Nyilvánvaló hogy ez a meghatározás egy kissé túlzás, mi úgy véljük, hogy az az alkoholbeteg, akin meglátszanak az elvonási tünetek” – húzza alá az osztályvezető főorvos.
Ép testben ép lélekKovács László szerint a pszichés betegségek kialakulásában nagy szerepe van a mai világra jellemző felgyorsult életvitelnek is. „A stressz szerepe a betegségek kialakulásában közismert. Sajnos ez a hatás az utóbbi időben exponenciálisan növekszik. Itt is igaz a mondás, miszerint »ép testben ép lélek«, azaz a stressz következtében először a pszichés betegségek jelennek meg, majd ezt követően a testi kórképek is” - magyarázza a főorvos. Hozzáteszi: sokszor segíthetne a betegek állapotán, ha a szakembereknél ki tudnák magukból beszélni a gondjaikat. Erre a nők még valamennyire képesek, a férfiak esetében azonban egyáltalán nem jellemző. „A férfiak azt mondják, »mi majd megoldjuk, kemények vagyunk«, csakhogy ez nem ennyire egyszerű, ahogy mondani szoktam, a hajánál fogva az ember nem tudja felemelni saját magát! Ha depressziós vagyok, fáradt vagyok, semmihez nincs kedvem, hiába mondom azt magamnak, hogy »majd idővel minden jobb lesz«. Nem lesz az! Az emberi agy és a test egyszerűen nem így működik, ilyen esetben szükségem van az orvosi segítségre” - hangsúlyozza dr. Kovács László, hozzátéve: azt sajnos nehéz pontosan megmondani, hogy mikor jön el a pillanat, amikor egy embernek szüksége van a szakember segítségére. „Szakmai szempontból, ha valakinél két hétig fennállnak a tünetek, akkor az már depressziónak számít, és mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnia. Egyáltalán nem biztos az, hogy gyógyszert kell szednie, mert léteznek egyéb más terápiák is, de az orvosi vizsgálat elengedhetetlen” - nyomatékosítja az orvos ezredes.
Jó munkahelyi légkör
A Honvédkórház Pszichiátriai Osztályáról szólva a főorvos elárulja: 2007 óta 40 ággyal gyógyítanak, amelyre akkoriban 400, tavaly pedig már 800 fekvőbeteg jutott. Az elmúlt években az ambuláns betegek száma is emelkedett, nem ritka az, hogy a sürgősségi osztályon 10–15 konzíliumra is hívják a pszichiátereket egy nap. Az osztály egyébként az igényjogosultak – azaz a katonák, a rendőrök, a katasztrófavédelemnél dolgozók, a vasutasok és családtagjaik – mellett a főváros 15. kerületében lakók ellátásáért is felel.
„Szerencsére szakemberekkel jól állunk. A negyven ágyra tíz orvos jut, akik közül heten szakorvosok, hárman pedig egy-két éven belül szakvizsgáznak. Mellettük az osztályon dolgozó szakápolók és pszichológusok száma is megfelelő” – mondja a főorvos, aki büszke arra, hogy „jó munkahelyi légkörben egy családias szakembergárdával” dolgozhat együtt.
Forrás: honvedelem.hu
Szerző: Szűcs László
Fotó: a szerző felvétele és internet
Alapítvány
