A Magyar Honvédelem Napja és katona-egészségügyünk születésnapja

A Magyar Honvédelem Napja előtt hasonló ünnepe korábban is volt az országnak, az 1.014/1951. (VI. 3.) minisztertanácsi határozat a forradalom és szabadságharc egy másik sorsfordító ütközetének, az 1848. szeptember 29-ei pákozdi csatának tiszteletére helyezte arra a napra a Fegyveres Erők, illetve a Néphadsereg Napját.

Visszatérve a május 21-ei emléknaphoz, illetve a történelmi pillanathoz: Buda visszafoglalása a tavaszi hadjárat szimbolikus jelentőségű és Kossuth Lajos (1802-1894) kormányzó által kifejezetten szorgalmazott momentuma volt, Görgei Artúr (1818-1916) tábornok pedig remekelt e kiemelkedő hadi tettével, amelynek azonban csak a megkoronázása volt a győzelem. Hosszú, 17 napig tartó ostrom után érkezett el a hősi pillanat. Nagy ára volt ennek mindkét oldalon, a honvédsereg sikeréért 368 katona áldozta életét, 700 fő pedig sebesülést szenvedett a magyar szabadságért. A védekező sereg áldozata ennél jóval nagyobb volt, az elszenvedett vereség presztízsvesztesége mellett 710 halott és 4000 hadifogoly lett osztrák részről. Volt tehát feladata Budán a tábori egészségügyi biztosításnak, a honvédség doktorai mellett önfeláldozó civilek, Kossuth Zsuzsanna (1817-1854) országos főápolónő elkötelezett asszonytársai is részt vettek a sebesültek gyógyításában. A korabeli hivatalos lap, a Közlöny 1849. június 6-ai számában olvasható az alábbi rendelkezés: a hadügyminiszter távollétében Kiss Ernő altábornagy K. 17787 szám alatt közzétette, hogy „Rencz [Rentz Theodosius István, 1818-1870 után], budai kapuczinus szerzetes, a’ csatamezőn megsérült harczosaink ápolása körül szerzett érdemei és ritka önzéstelen áldozatkészségének elismeréseül Görgei hadügyminister ur által, kórházi lelkészül kineveztet[ett]”. Lumniczer Sándor (1821-1892) Hadügyi egészségi osztályfőnök 1849. június 23-án kelt rendelkezése szerint a budai irgalmas rendi kórháznak „az álladalom az emberiség nevében a’ szerzetnek köszönetet szavaz”, amiért 1849-ben összesen 101 sebesült magyar honvédet ingyenesen gyógyítottak, illetve minden szükséges „élelmi, tisztázási, kórápolói és orvosi szolgálatokkal” elláttak.

Mindezzel együtt az ünneplésre okot adó történelmi napon a háttérben egy fenyegető esemény is zajlott: Ferenc József császár (ur. 1848-1916) Varsóban találkozott és tárgyalt I. Miklós orosz cárral (ur. 1825-1855), ekkor kötöttek szövetséget a magyar szabadságharc leverésére. Május 21-ének azonban további katona-egészségügyi vonatkozása is van. Mint ismeretes Batthyány Lajos (1807-1849) miniszterelnök kormánya 1848. május 15-én határozta el a honvédség felállítását, és május 18-án már meg is kezdődött a katonák toborzása. 1848. május 21-én, Buda visszavétele előtt kereken egy esztendővel szólította fel báró Baldacci Manó (1807-1852), a nemzetőrség, illetve a honvédség szervezésére felállított központi szerv, az Országos Nemzetőri Haditanács elnöke Sauer Ignácot (1801-1863) az alakuló honvéd zászlóaljak számára orvosok toborzására. „A’ fönn említett tanács bizalmasan megkéri tehát önt mint országos főorvost az iránt, hogy szólitsa föl az orvossebészeket, kik főorvosok 50 pft., alorvosok 30 pft havi fizetés mellett az önkénytes honvédseregnél alkalmazást nyerni kivánnak, hogy jelentsék magukat önnél” – olvasható a megbízólevélben.

Így – nem csökkentve ezzel a Magyar Honvédelem Napjának értékét és méltóságát – május 21. napja egy másik ünneppel is megajándékoz minket, ezen a napon ülheti jubileumát a Magyar Honvédség katona-egészségügyi szolgálata is, 2025-ben éppen fennállásának 177. évfordulóját.

Képek jegyzéke:

Für Lajos honvédelmi miniszter látogatása Lentiben az első Magyar Honvédelem Napján. Fotó: Arany Gábor. In: Zalai Hírlap. 1992. május 22. p. 1.

Jakobey Károly: Buda visszafoglalása

Barabás Miklós: Görgei Artúr

Barabás Miklós: Sauer Ignác