A missziós szolgálat egészségügyi követelményei konferencia

A Magyar Tudomány Napjának jelentőségét hangsúlyozva Dr. Szilágyi Zsuzsanna PhD, a Katasztrófa- és védelem-egészségüyi Szakosztály elnöke nyitó beszédében kiemelte, hogy a harci feladatok végrehajtásának sikeressége múlhat azon, hogy a megfelelően kiválasztott és felkészített, a különleges körülményekhez alkalmazkodni képes katona teljesítsen szolgálatot. Ennek eléréséhez azonban nem csupán a missziót teljesítő katonáknak van komoly feladata, hanem a haderővédelemi feladatokat ellátó honvéd egészségügynek is.

Dr. Vekerdi Zoltán orvos ezredes, az MH Honvédkórház védelem-egészségügyi parancsnokhelyettese előadásban kitért a honvédség missziós szerepvállalásaira, s felhívta a figyelmet az új típusú biztonsági kihívásokra – asszimmetrikus hadviselés, energiaforrások elérése, migráció, természeti katasztrófák, cyberterrorizmus – melyeket csakis a szövetséges államok összefogásával lehet kivédeni. A missziós szolgálat alkalmassági követelményeit mutatta be Dr. Meglécz Katalin orvos ezredes – szintén az új koncepció szemszögéből. Előadásában kitért az egészségügyi haderővédelem és a megelőző egészségügyi biztosítás céljára, mely utóbbi része a betegségek és a nem harci eredetű sérülések megelőzése, a mentális egészség megóvása, a veszélyek és kockázatok azonosítása és elemzése, valamint a prevenciós egészségügyi intézkedések kidolgozása és felülvizsgálata. Dr. Juhász Zsolt alezredes – Dr. Györe Istvánnal közös előadásában – beszámolt a 2011 áprilisa és 2012 szeptembere között felmért közel hatezer fő külföldi katonai szolgálatra való fizikai alkalmasság-vizsgálatának tapasztalatairól, összevetve a korábbi évek hasonló adataival. Kedvező tendenciaként jelölte meg, hogy csökkent a fizikai alkalmassági vizsgálattól visszalépettek száma. A MH állományának pszichológiai biztosítási rendszerét és annak külszolgálattal kapcsolatos feladatrendszerét mutatta be Völgyi Zoltán őrnagy, kiemelve, hogy rendkívül nagy jelentőségű a misszió előtt, alatt és után is, a folyamatosan végzett prevenciós és intervenciós tevékenység összehangolása. Az MH PRT-ban történt konvojtámadás esettanulmányával zárta előadását, melyben bebizonyosodott, hogy a kialakított rendszer a gyakorlatban is működőképes. Hornyák Beatrix százados és Sótér Andrea alezredes közös előadása az egészségmagatartás főbb dimenzióinak összehasonlító elemzését mutatta be. Az amerikai és magyar katonák szociometriai, szomatometriai adataiból, a szolgálatellátásból adódó fiziológiai és pszichés kockázati tényezők feltárása, az egészségkockázati és egészségvédő magatartásformáinak összehasonlítása alapján a mintacsoportok között statisztikailag igazolható, szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. Dr. Kopcsó István PhD orvos ezredes a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központjának múltját, a jelen kihívásait és a jövő lehetőségeit taglalta prezentációjában, hangsúlyozva a magyar katona egészségügyi szakemberek presztizsét – melyre a kiválósági központ léte is utal. A változó környezet és a megváltozott elvárások hatására az egészségügy szerepe is túlnőtt a klasszikus támogató-biztosító szerepkörön. Napjainkra az egészségügy már egy harcérték megsokszorozó biztonsági tényező, ami közvetlenül is hozzájárul a művelet sikeréhez. A konferencia utolsó két előadása az afganisztáni tartományi újjáépítő csoport tevékenységét mutatta be. Szöllősi Antal ezredes a HM Védelempolitikai Főosztálya részéről a MH PRT múltját, jelenét és jövőjét mutatta be. A régió változó kihívásaiként az atomhatalmak, a gyenge nemzetállamok, a nemzetközi terrorizmus és kábítószer-kereskedelem meglétét jelölte meg. A Magyar Honvédség Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ részéről Szabó Csaba főhadnagy beszélt a CIMIC PSYOPS INFOOPS tapasztalatairól szintén az afganisztáni tartományi újjáépítő csoport folyamán. A tudományos konferencia zárszavában Dr. Nagy László, az MHTT elnöke megköszönte a résztvevők igen aktív hozzáállását, s további sikereket kívánt a Katasztrófa- és védelem-egészségügyi Szakosztály munkájához.