„A sürgősségi ellátás nem egyenlő a gyorsasági ellátással”
2017. október 26., csütörtök 14:57Ha „könnyű” a nap, akkor „csak” 110 beteget látnak el, de nem ritka, hogy 180-200-an is megfordulnak náluk 24 óra alatt. A főorvos szerint a munkájuk olyan, mint egy „csatatér”, mégis sok pályakezdő orvos dolgozik az osztályon, mert közismert, hogy jó gyakorlatot lehet itt szerezni. A Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumában jártunk.
„Ma már semmi logikát nem lehet felfedezni abban, hogy mely napokon vannak többen. Amíg régebben tudtuk, hogy a csütörtök és valószínűleg még a péntek is nyugodt lesz, ez jelenleg már nincsen így. Ami talán változatlan, az a hétfő. A hét első napján régebben is sokan voltak, jelenleg is mindig zsúfolt. Köszönhetően annak, hogy hétvégén általában nincsen orvos, így mindenki hétfőn érkezik meg a sürgősségi osztályra” – emeli ki.
31 kórkép és tünetegyüttes
Dr. Zacher Gábor szerint, ha meg kéne magyarázni azt, hogy mit jelent a sürgősségi ellátás, akkor az emberek jelentős része a néhány évvel ezelőtt vetített televíziós sikerszériára, a Vészhelyzet című sorozatra gondolna. „Ez pedig baj. Mert miről is szólt a Vészhelyzet? Van egy 50 perces epizód, ahol bemutatnak több súlyos esetet, illetve a szereplők magánéletét. S mit lát a néző? Ha bejön egy beteg a sürgősségire, akkor két perc ellátás után már viszik is fel a műtőbe. Márpedig ilyen a világon nincsen! A valóság ennél sokkal bonyolultabb és összetettebb” – mondja. Az osztályvezető főorvos kiemeli: Magyarországon sajnos még mindig divat, hogy „minden aprósággal a sürgősségi osztályt keresik fel a betegek. Például azt könnyű belátni, hogy ha valakinek már három hete fáj a háta, s bár a háziorvos írt fel rá gyógyszert, de az nem hatott, az még nem tartozik a sürgősségi esetek közé. Még akkor sem, ha esetleg ezt javasolták neki… Sajnálatos tény, hogy a rengeteg felesleges beteg hihetetlen módon leterheli a sürgősségi osztályt” – mondja, hozzátéve: a sürgősségi ellátás jelenlegi módja „valahogy elkényelmesítette az ellátási rendszert. ” Éppen ezért a Honvédkórházban arra törekednek, hogy „egyfajta kapuként” megszűrjék az érkező betegeket, így a páciensek háromnegyede nem kerül tovább semelyik osztályra.
Tizenkét órás műszakokban dolgoznak
A Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumában – amely jelenleg a legnagyobb ilyen centrum az országban – 12 órás műszakokban dolgoznak. Naponta 6–8 sürgősségi orvos és rezidens és 5 traumatológus valamint 16 ápoló fogadja a betegeket. Első hallásra ez soknak tűnik, de a főorvos szerint, nemegyszer még ez a létszám is kevés, ami könnyen belátható, ha tudja az ember, hogy az SBC több mint 1,8 millió ember ellátásáért felel. Nemcsak számos fővárosi kerület tartozik a ellátási területükhöz, hanem az agglomeráció több tucatnyi települése is. Emellett pedig az összes igényjogosult, vagyis a katonák, a rendőrök, a katasztrófavédelemnél dolgozók, a vasutasok és családtagjaik is.
„A pályakezdő orvosok szeretnek nálunk dolgozni, mivel rövid idő alatt számos olyan esettel találkozhatnak, amelyek ellátása segíti fejlődésüket. Sokan jó kiindulópontnak tekintik további pályafutásukhoz a sürgősségi osztályt” – mondja dr. Zacher Gábor, hozzátéve: nemcsak a személyi feltételek jók, hanem a felszereltség is megfelelő. Igaz, az eszközök egy része már többéves, és „cserére érett”, ám nem veszélyeztetik az ellátást.
A jövőről szólva a főorvos hangsúlyozza: a Honvédkórház tervezett fejlesztése természetesen az SBC-t is érinti majd. Egy olyan, a jelenleginél is modernebb osztályban gondolkodnak, ami köré épülne a diagnosztika, a műtők, illetve az intenzív részleg is – ahogy azt a 21. század egészségügyi sztenderdjei megkívánják.
