Az Institutum Medico-chirugicum Josephinum megnyitása

A magyar katona-egészségügy számára november 7. sajátos jelentőséggel bír és egy XVIII. századi esemény emlékét hordozza magában.

A magyarországi katona-egészségügyi intézményrendszer megteremtése II. József (1780 – 1790), „kalapos királyunk” nevéhez kötődik. Az 1781-től kifejlődő állandó katonaorvosi kar és katonai kórházi intézményhálózat, továbbá a szakmai képzőhely és a tudományos infrastruktúra immáron több mint kétszáznegyven éves múltra tekint vissza.

Az 1781-et megelőző időszakban is szolgáltak – természetesen – katonaorvosok a hadseregben, leginkább Feldschererek (tábori borbélysebészek), (Feld)Chirurgok, esetleg Wundarztok (tábori sebészek, seborvosok) és elvétve Medicusok (orvosok), a mozgósítás idejére pedig civil gyógyítókkal töltötték fel a szükséges létszámot. A felvilágosodás tudományos módszereihez, és a felvilágosult abszolutizmushoz kötődő, szükségszerű elvárás volt, hogy az állandó és hivatásos hadseregek megszervezése során hozzanak létre egy olyan rendszert, amely  stabil intézményhálózattal és szabályzatokkal, valamint sztenderd ismeretekkel rendelkezve biztosítja az egészségügyi ellátást.

Az orvosi, tábori orvosi, valamint a katona-egészségügy szervezésére vonatkozó ismeretek átadásának színtere és egyúttal központja a pompás kinézetű Josephinum, vagy ahogyan a magyar szóhasználatban meghonosodott, a József Akadémia volt.

A Josephinische Medizinisch-chirurgische Akademie számára méltó épületet Isidor Canevale (1730 – 1786) francia származású klasszicista építész tervezte Bécs belvárosába, melynek munkálatai 1783-ban kezdődtek meg. A Palota az uralkodó egészségügyi reformjának reprezentánsa, amely már az épület kialakításában is az „egészséget” képviseli nagy ablakaival, tágas, levegős tereivel, valamint a kapcsolódó intézményekkel. Ezek közül említendő a növendékek számára gyakorlóhelyül szolgáló katonai kórház, illetve a bécsi általános kórház és az ettől elkülönülő elmegyógyintézet, továbbá a gyógynövénykert és a professzorok, valamint a hallgatók szálláshelyeinek épülete.

Az intézmény díszes megnyitója 1785 november 7-én volt, a korabeli források tanúsága szerint mintegy hatszáz lélek- számos jeles személyiség, tábornokok, a tanári kar és háromszáz növendék - töltötte meg az Akadémia nagyelőadóját. A megnyitó beszédet Giovanni Alessandro Brambilla (1728 – 1800), az uralkodó  orvosa, a Birodalom katona-egészségügyi főnöke, és a Josephinum első igazgatója tartotta.

Sok magyar katonaorvos szerezett tudást 1785 és 1914 között az intézmény falai között annak ellenére, hogy a kiegyezés után megszervezett nemzeti haderő 1901-től saját „alkalmazóiskolá” -val rendelkezett, továbbá a bécsi intézményt  többször bezárták, valamint megreformálva és átszervezve újraindították.

A képzőhely egyik éppen folyamatban lévő reformja kapcsán vetődött fel az Orvosi Hetilap hasábjain 1883-ban, hogy: „noha egészben véve katonaorvosi képezde ellen nem lehet észrevételünk, említtetlenül nem hagyhatjuk azt, hogy annak felállítása egyedül Bécsben czéloztatik. Részünkről a magyar állam érdekében levőnek tartanók, hogy amint katonaorvosi képezde Bécsben állíttatik fel, ugyanez történjék Budapesten. … katonaorvosi pályára lépő ifjaink magyar városban és magyar egyetemen, szóval a magyar cultura folytonos befolyása alatt fejlődjenek, így pedig még közöttünk a külső benyomások irányában fogékony korban legyenek férfiakká, s nemzeti hovatartozásukat pályájukon mindenkor megőrizzék.” - az idézet jól szemlélteti a katonaorvos-képzés szempontjából az Osztrák – Magyar Monarchia közös és magyar nemzeti hadseregei közötti bonyolult szimbolikus viszonyrendszert.

Habár kevesen tudják, de a katonaorvosi akadémia története még korábbra vezethető vissza:1781-ben az akkor Bécs környéki (ma már külső kerületi) Gumpendorfban egy korábban kolostorként, majd magánpalotaként, utóbb pedig kaszárnyaként és katonai mérnöki iskolaként használt épületben indult útjára a katonaorvosi képzés. A gumpendorfi laktanyát az 1903-as városrendezés lebontatta, de a míves Josephinum palota ma is Bécs egyik nevezetessége, 1920-tól a bécsi egyetem orvostörténeti intézete működik falai között, történeti gyűjteményei látogathatók benne.

(A közölt képek: a Josephinum felújított épülete ma, forrása: https://www.josephinum.ac.at/ueber-das-haus/ ; Hieronymus Löschenkohl metszete, mely az 1785-ös megnyitást ábrázolja, forrása: https://sammlung.wienmuseum.at/objekt/13488); Brambilla, Giovanni Alessandro: Instrumentarium chirurgicum militare Austriacum. 1782, forrás: https://wellcomecollection.org/works/cw4adrrq/images?id=s692sd9q; Ismeretlen festő: II. József, forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Joseph_II_(HRE).jpg)