A Honvédkórház műveseállomásának 22 gépállásán, napi három turnusban összesen 120 beteg dialízisét tudják elvégezni. Az osztály dialízis-gépparkja az utóbbi időszakban történt szervezési folyamatnak köszönhetően megfelelő állapotban van, így különösebb fennakadás nélkül el tudják látni a betegeket – teszi hozzá a főorvos. „A kiesett veseműködés pótlásának harmadik formája a transzplantáció. Azok a betegek, akik súlyos veseelégtelenségben szenvednek és alkalmasak az átültetésre, bizonyos kivizsgálást követően felkerülnek egy várólistára, ami akár még a beteg dialízisprogramba kerülése előtt is megtörténhet. A listára kerülés nem jelent egy sorszám szerinti sorrendet, mely szerint a beteg pontosan tudja, hogy mikor kerül sorra. Így alkalmas donorszerv esetén szerencsés esetben akár még dialízisprogramba kerülés előtt kaphat vesét a beteg. Az alkalmasságot a beültetendő vese és a beteg közti azonosság mértéke határozza meg. A cadaver – azaz elhunytból származó – vese mellett a másik lehetőség az élő vese átültetése, mely során hozzátartozó ajánlja fel a veséjét és alkalmasság esetén történik meg tervezetten a veseátültetés. Sajnos nem mindenki felel meg minden követelménynek, így ebben az esetben marad a művesekezelés” – mondja dr. Schneider Károly.
Minden tizedik ember vesebeteg
„A javuló egészségügyi ellátással, illetve ahogy egyre nő az átlagéletkor, egyre több a vesebetegséget megélő beteg. Sajnálatos tény, hogy a fejlett társadalmakban ma már minden tizedik ember a vesebetegség valamilyen formájában szenved. A dializált populáció pedig csak a jéghegy csúcsa, ők azok, akik eljutottak a művesekezelésekig, ám a betegek száma ennél jóval nagyobb” – szögezi le a főorvos, hozzátéve: minél inkább előrehaladott egy vesebetegség, annál nagyobb a szív- és érrendszeri kockázat is. Szomorú a statisztika: a dializált betegeknél tízszeresre tehető a szív- és érrendszeri halálozás kockázata, mint egy egészséges embernél, ezen betegek több mint fele szív- és érrendszeri okok miatt hal meg.