Ha beteg a vese...

A Honvédkórház négy belgyógyászati osztálya – az általános belgyógyászati ellátás mellett – más-más szakterületért felelős. A III-as számú osztály specialitása a nefrológia, azaz a vesegyógyászat. Így a kórház területén található műveseállomás is az osztályba integráltan működik.

„A vese számos funkciót lát el. Egyrészt felel a folyadékháztartás, az ion- és savbázis-anyagcsere szabályozásáért, valamint a méreganyagok eltávolításáért. Másrészt részt vesz bizonyos hormonok – mint például az inzulin – lebontásában, és fontos szerepe van a vérképzés, kálcium-foszfor csontanyagcsere szabályozásában is” – mondja az osztályvezető főorvos. Dr. Schneider Károly hozzáteszi: e páros szerv központi szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában is, így nem véletlen, hogy előrehaladott veseelégtelenségben a betegek már több mint 80 százaléka szorul magasvérnyomás-betegség gyógyszeres kezelésére. Ugyanakkor a vesebetegségek közel háromnegyede „valamilyen komoly rendszerbetegség” – a magasvérnyomás-betegség mellett ilyen a cukorbetegség – következtében alakult ki. Jóval kisebb arányban származhat öröklött megbetegedésekből (például a polycystas vesebetegség), de károsodhat a vese vesekéreg-gyulladás, vagy idült vizelet-elfolyási zavar következtében is, s ezzel a szerv elveszíti méreganyag-eltávolító és folyadékszabályozó szerepét.

A vesefunkció csökkenése paraméterekben mérhető, vagyis a laborvizsgálatok során a salakanyagszint (a karbamid és a kreatinin) emelkedése észlelhető. A kreatininből egy bizonyos képlet alapján pedig meghatározható az úgynevezett maradék vesefunkció, orvosi szaknyelven az eGFR. „Mindezek alapján nagyon jól besorolható, hogy a páciensnek milyen stádiumú vesebetegsége van. A beteg előzményeit és egyéb leleteit figyelembe véve meghatározható, hogy milyen kivizsgálásra és milyen gyógyszeres vagy nem gyógyszeres kezelésre van szüksége – emeli ki a főorvos, hozzátéve: „az általános belgyógyászati betegek ellátása mellett nefrológiai ambulanciánkon és osztályunkon a kórházunkban rendelkezésre álló társszakmák bevonásával a vesebetegségek teljes spektrumának diagnosztizálását és kezelését el tudjuk végezni, beleértve akár az immunrendszergátló kezelés megadását is. Súlyos heveny vagy idült veseműködési zavar esetén a kiesett veseműködés pótlására vesepótló kezelés válik szükségessé. ”

A Honvédkórház III-as számú Belgyógyászati Osztályán jelenleg kétfajta művesekezelés zajlik. A „hagyományos” gépi dialízis mellett 2015 májusában indították el a hasi művese-kezelési programot, így a betegek immár két kezelés közül választhatnak. Legalábbis azok, akik alkalmasak az utóbbira. „Szerencsére egyre többen választják a hasi dialízist, bár a jelenleg rendszeresen ellátott mintegy 110 betegünk többsége még mindig a hagyományos, gépi művese-kezelési programban vesz részt” – mondja dr. Schneider Károly, aki a két kezelés közötti különbséget is elmagyarázza.

A hasi dialízisnél a beteg hashártyával bélelt hasüregébe – egy sebész által beültetett katéteren keresztül – juttatnak be speciális, megfelelő ionösszetételű és mintegy víztisztaságú cukros folyadékot. A hashártya – amely ebben az esetben úgy működik, mint egy félig áteresztő membrán – túloldalán futó apró erekből a méreganyagok és a felesleges víz a hashártyán keresztül ebbe a folyadékba jut át, amit néhány óra elteltével a beteg a katéteren keresztül kiürít egy üres zsákba, majd a hasüregét újra tiszta folyadékkal tölti fel, ezzel biztosítva a veseműködéshez hasonló folyamatos, kíméletes méreg- és folyadékelvonást. Ezt – az 1978-ban, Kanadában kifejlesztett és azóta is ezen módszer szerint alkalmazott – kezelést napi négy alkalommal kell elvégeznie a betegnek. Igen, a betegnek, mert ennek a módszernek pontosan az az előnye, hogy nem szükséges hozzá kórházi, infrastrukturális háttér, valamint egészségügyi szakszemélyzet. A folyamat elvégzésére a betegek többsége vagy a hozzátartozó gyorsan megtanítható, így a dialízist megfelelő otthoni körülmények között, saját maguknak is könnyen elvégezhetik.

„Erre a kezelési formára a vesebetegek közel 30–40 százaléka alkalmas lenne bizonyos feltételek – mint például megtartott, összenövésektől mentes, megfelelő nagyságú hasüreg, pszichés alkalmasság vagy megfelelő szociális környezet – teljesülése esetén. A folyadékcsere megtanulása minimális kézügyességet igényel csak. Egyre gyakrabban alkalmazott formája az önmaguk ellátására képtelen és így önkezelésre alkalmatlan idős betegek kezelésére a segítővel – a hozzátartozó vagy a szociális otthon nővérei által – kivitelezett hasi dialízis, az asszisztált hasi dialízis kezelés. A módszert használók aránya folyamatosan nő, egyre többen választják, holott a 2000-es évek előtt a finanszírozás hiánya miatt csak szűkösen volt elérhető” – mondja a főorvos.…

Ezzel szemben a gépi művesekezelésnél elengedhetetlen az, hogy a beteg megjelenjen a műveseállomáson. Ezen módszer alkalmazása során a beteg vérét egy előzetesen kialakított érösszeköttetésen – úgynevezett Cimino-fisztula – vagy a nagyerekbe ültetett mesterséges kanülön keresztül vezetik ki a szervezetéből, áramoltatják át egy mesterséges membránon, ezzel megtisztítva a méreganyagoktól és felesleges folyadéktól, majd juttatják vissza a betegbe. „A vér megtisztítása ciklikus. Az ilyen dialízisben részesülő betegeknek hetente háromszor meg kell jelenniük a műveseállomáson, ahol 3–4 órás kezelésen esnek át. Mindegy, hogy karácsony, szilveszter, vagy egyéb ünnep, munkaszüneti nap van, a kezelést nem lehet kihagyni. Egyedül a vasárnapjaik szabadok” – hangsúlyozza dr. Schneider Károly, hozzátéve: a gépi dialízis a hasi művesekezelésnél jóval drágább kezelési forma, hiszen nemcsak komplex infrastruktúrát – mint műveseállomás, vízelőkészítő rendszer és nagy tisztaságú víz, dialízisgépek -, hanem kiképzett egészségügyi szakszemélyzetet is igényel. Egy műszakban egy szakdolgozó 4–5 beteg kezelését tudja elvégezni.

A Honvédkórház műveseállomásának 22 gépállásán, napi három turnusban összesen 120 beteg dialízisét tudják elvégezni. Az osztály dialízis-gépparkja az utóbbi időszakban történt szervezési folyamatnak köszönhetően megfelelő állapotban van, így különösebb fennakadás nélkül el tudják látni a betegeket – teszi hozzá a főorvos. „A kiesett veseműködés pótlásának harmadik formája a transzplantáció. Azok a betegek, akik súlyos veseelégtelenségben szenvednek és alkalmasak az átültetésre, bizonyos kivizsgálást követően felkerülnek egy várólistára, ami akár még a beteg dialízisprogramba kerülése előtt is megtörténhet. A listára kerülés nem jelent egy sorszám szerinti sorrendet, mely szerint a beteg pontosan tudja, hogy mikor kerül sorra. Így alkalmas donorszerv esetén szerencsés esetben akár még dialízisprogramba kerülés előtt kaphat vesét a beteg. Az alkalmasságot a beültetendő vese és a beteg közti azonosság mértéke határozza meg. A cadaver – azaz elhunytból származó – vese mellett a másik lehetőség az élő vese átültetése, mely során hozzátartozó ajánlja fel a veséjét és alkalmasság esetén történik meg tervezetten a veseátültetés. Sajnos nem mindenki felel meg minden követelménynek, így ebben az esetben marad a művesekezelés” – mondja dr. Schneider Károly.

„A javuló egészségügyi ellátással, illetve ahogy egyre nő az átlagéletkor, egyre több a vesebetegséget megélő beteg. Sajnálatos tény, hogy a fejlett társadalmakban ma már minden tizedik ember a vesebetegség valamilyen formájában szenved. A dializált populáció pedig csak a jéghegy csúcsa, ők azok, akik eljutottak a művesekezelésekig, ám a betegek száma ennél jóval nagyobb” – szögezi le a főorvos, hozzátéve: minél inkább előrehaladott egy vesebetegség, annál nagyobb a szív- és érrendszeri kockázat is. Szomorú a statisztika: a dializált betegeknél tízszeresre tehető a szív- és érrendszeri halálozás kockázata, mint egy egészséges embernél, ezen betegek több mint fele szív- és érrendszeri okok miatt hal meg.

S, hogy mit hoz a jövő? A Honvédkórház III-as számú Belgyógyászati Osztályán jelenleg 12 orvos dolgozik. Dr. Schneider Károly bízik abban, hogy segítségükkel a jövőben sikerül javítani a betegek esélyeit, valamint tovább szélesíteni a hasi dialízis programot. A főorvos emellett arra is lát esélyt, hogy a nefrológia mellett a magas vérnyomás, azaz a hipertónia kezelésével kapcsolatos ellátások is az osztály profiljába kerülnek. Már csak azért is, mert a magas vérnyomásos betegségek kezelése szorosan kapcsolódik a vesebetegek ellátásához.