Márciustól dr. Kopcsó István orvos dandártábornok, a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke látja el az MH Egészségügyi Központ (MH EK) parancsnoki teendőit. Kinevezése kapcsán beszélgettünk a legfontosabb feladatokról, tervekről és a legégetőbb aktuális problémákról.
Március 1-jén nevezték ki parancsnoknak. Átlátja már a rendszer egészét?
A parancsnoki teendők lényegi átadás-átvétele már megtörtént, természetesen vannak még olyan területek, amelyeket részletesebben tanulmányoznom kell. Pontosan tudom, mi a feladatom: védelem-egészségügyi oldalról érkeztem, egészségügyi csoportfőnökként a munka nagy részével eddig is tisztában voltam, most már az egyéb területek részleteire koncentrálok. Emellett a stratégiai szint vezetését sem hanyagolhatom el, hiszen ez kétkalapos beosztás, vagyis az MH EK parancsnoki teendőinek ellátása mellett a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke is vagyok.
Mik a legfontosabb célkitűzései, mik a legfontosabb teendői jelenleg?
A Magyar Honvédség egészségügyi biztosítása több lábon áll, beleértve a prevenciót, az egészségügyi kiképzést, a gyógyító tevékenységet, az egészségügyi kiürítést, a logisztikát és a tudományos kutatást is. Ezek az eddig külön funkcionáló területek most egyetlen egységes szervezeti rendszerbe kerültek. Ugyanígy az MH EK rendszerébe kerültek a csapatok egészségügyi szolgálatai is, ezzel gyakorlatilag a Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatának minden szegmense a központba tagozódott be. Ezzel egy központi elgondolás és logika mentén lehet az egészségügyi szolgálatot korszerűsíteni, modernizálni, hiszen a jövő egyik feladata éppen az alakulatok egészségügyi ellátásának fejlesztése, presztízsének és elfogadottságának az emelése. A csapategészségügyi szolgálat a piramis alapja, erre lehet építkezni. Ami az aktuális problémákat illeti: jelenleg minden rendelkezésünkre álló eszközzel és erővel a járvány elleni küzdelemre koncentrálunk.
Mennyire van leterhelve a járványhelyzetben a Magyar Honvédség egészségügyi szolgálata?
Ha egy hétköznapi terhelést száz egységnek veszünk, akkor jelenleg százhuszat-százharmincat mondanék. Mindenre, így a napi tevékenységünkre is rátelepszik most a COVID. A második hullám lassan csillapodó hulláma reménykedésre adott okot, de sajnos kiderült, hogy a harmadik hullám sokkal nagyobb kockázatot jelent az előzőknél. A vírus rendkívül alattomos, nagyon gyorsan változik, mutálódik, ennek köszönhető a jelenlegi, világszerte tapasztalható helyzet, amely valóban súlyos, hiszen a vírus másképpen viselkedik, gyorsabban terjed és fiatalabb korosztályokat is támadja. A Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatának természetesen a járványhelyzet közepette is végeznie kell a szokásos feladatait, a honvédség alaptevékenységeinek egészségügyi biztosítását, beleértve a missziós tevékenység és a határvédelmi feladatok egészségügyi hátterének működtetését. Ez most sokkal nehezebb, hiszen speciális feladatrendszerükből adódóan a katonai feladatok döntő hányadát nem lehet home office-ban elvégezni. A terepen ott kell lenni fizikailag is, és ez bizonyos esetekben megnehezíti a klasszikus járványvédelmi előírások betartását is. A maszkviselés és a higiénés rendszabályok folyamatos betartása rendben van, de az előírt védőtávolságok betartása például időnként nehezen megoldható - az adott feladat jellegéből adódóan.
Ebből adódóan a Magyar Honvédség oltási rendszerében lehetnek eltérések az országoshoz képest?
Vannak kiemelt csoportok, akik hamarabb kaphatják meg a vakcinát? A Magyar Honvédség oltási terve a nemzeti oltási tervhez alkalmazkodik, de igen, a speciális feladatok miatt előfordulhatnak bizonyos eltérések. Ehhez azonban az Operatív Törzs engedélye kell. A missziókba indulók vagy a speciális feladatokat ellátó állomány oltását megkezdtük. A Magyar Honvédség tömeges oltását a cikk megjelenésével egyidőben megkezdtük, hiszen most minden perc életeket menthet.
A missziós területeken van külön protokoll COVID-fertőzés esetén?
A NATO műveleti parancsnoksága kiad egy központi protokollt, melynek alkalmazása minden műveleti területen kötelező. A műveleti sajátosságok és adottságok figyelembe vételével az adott misszió elkészíti a saját eljárásrendjét, amelyet minden résztvevő nemzet összhangba hoz a saját eljárásrendjével. A műveleti protokoll egyébként a COVID esetében nem tér el lényegesen a civil eljárásrendektől: elkülönítés, kontaktkutatás, laborvizsgálat, a diagnózis megerősítése vagy elvetése. A gyógykezelést általában a helyszínen meg tudják kezdeni, aztán az adott beteg állapotát figyelembe véve vagy hazahozzuk a beteg katonát, vagy ha az állapota és az adott művelet eljárásrendje ezt lehetővé teszi, a gyógykezelése a helyszínen is megoldható. Ez minden esetben egyedi elbírálást igényel.
A Magyar Honvédségen belül milyenek a járványmutatók?
A számok és a trendek nagyjából tükrözik az országos viszonyokat.
A halálozási arány azonban alacsonynak mondható…
Minden halál tragédia. Még akkor is, ha alacsonynak mondható azoknak a száma, akiket elveszítettünk.
Szigorítottak a Magyar Honvédségen belül a megelőzési szabályokon, vagy elegendők azok, amelyek eddig voltak?
A tavaly tavaszi első hullám óta a tizenkilencedik eljárásrendet adjuk ki. Mindig az adott helyzethez igazodunk, és természetesen figyelembe véve az országos eljárásrendet. A Magyar Honvédségnél elmondható, hogy összességében szigorúbbak az előírások, hiszen számtalan olyan speciális feladatunk van, amelyeket járványvédelmi szempontból nem mindig ideális körülmények között kell ellátnunk. A határmenti feladatoknál például már a kezdetektől alapkövetelmény volt a tesztelés és a negatív eredmény, ezt két hónapja már a szolgálat végéhez érve is bevezettük, azaz csak negatív eredménnyel utazhatnak haza családjukhoz a katonák. Túlságosan sok szigorítást már nem tudunk bevezetni, a meglévő rendszabályok betartására helyezzük a fő hangsúlyt. A hadseregre jellemző fegyelmezettség miatt egyébként úgy érzem, a védekezésünk hatásos és hatékony. A megoldást természetesen nálunk is a védőoltások minél gyorsabb és szélesebb körű beadása jelenti.
Az oltásokat hogyan adják be a katonáknak?
A határon szolgálók például milyen módon vehetik fel? Többféle rendszerben tervezzük a megvalósítást, illetve részben azt már meg is kezdtük. A határ mentén szolgálatot teljesítők a helyszínen kapják meg az oltást, ebben nagy segítségünkre vannak az általunk kifejlesztett mobil oltóállomásaink, az oltóbuszok. A terveink alapján három nap alatt elvégezték a határra érkező és a hazainduló állomány védőoltását. A terv másik része a laktanyákon belüli oltást jelenti, hiszen az alakulatok nagy része rendelkezik egészségügyi központtal, így a katonák ott vehetik fel a védőoltást. Harmadik elemként pedig katonáink egy részét a Honvédkórházban oltjuk be.
Lehet előre látni, mennyi időt vesz igénybe a Magyar Honvédség állományának biztonságos szintű átoltottsága?
Reményeink szerint viszonylag rövid időt, 7-10 napot fog igénybe venni. Az oltás egyébként a Magyar Honvédségben is önkéntes alapon történik, szerencsére a katonákat nem nagyon kell győzködni annak szükségességéről. A lényeg nálunk is ugyanaz, mint országos szinten: el kell érnünk egy bizonyos átoltottságot, ami reményeim szerint a mi esetünkben minimum 70 százalék lesz. Ezzel a számmal már elégedett lennék.
Ha a jövőt tekintjük, mit lát a járvány utóhatásaival kapcsolatban?
A jelenleg érvényben lévő szabályok, védekezési technikák közül lesz olyan, amelyek megmaradnak, a hétköznapok részévé válnak? Ebben teljesen biztos vagyok. A vírus az egész világot megváltoztatta. Semmi nem fog ugyanabban a formában és ugyanúgy működni, mint előtte. Ez igaz az országokra és az országok haderejére is. Reptereken például a járvány előtt szinte kizárólag ázsiaiakat láttunk maszkot viselni. Valószínűleg a jövőben ez változni fog. Vagy itt van a kézfertőtlenítés. Semmelweis Ignác hazája vagyunk, de azért valljuk be őszintén voltak e téren hiányosságaink és folyamatosan magyarázni kellett ennek a fontosságát. A járvány óta talán már nem kell, és remélem, mindenkiben tudatosult, hogy a kézfertőtlenítés szó szerint életet menthet. A járványnak nyilván lesznek hosszú távú kihatásai a Magyar Honvédségre nézve is. Egy hadgyakorlaton például az eddigieknél is nagyobb súllyal fognak latba esni a fertőzések elleni védelmi mechanizmusok és rendszabályok. Tíz-tizenöt év múlva olyan szabályokat fognak követni a katonák, amelyek eredetére sokan már nem is fognak emlékezni, azok betartása viszont természetessé válik.
A COVID ezek szerint teljesen eltűnik majd?
Azt gondolom, teljesen soha nem fog eltűnni, alacsony szinten ugyan, de velünk marad. Azt a szintet azonban már biztonsággal lehet majd kezelni. Meg kell tanulnunk majd együtt élni vele, úgy, mint más vírusokkal, amelyek folyamatosan jelen vannak az életünkben. A kulcs a megfelelő védőoltási rendszer alkalmazása.
Magyarországon jó az oltási rendszer?
Világszínvonalú, ahogyan az oltási fegyelem is az. Ezért is állunk ilyen jó helyen világviszonylatban. Bízom benne, hogy ez a COVID esetében is beigazolódik.
A Honvédkórházban mennyire megy zökkenőmentesen az oltások beadása?
Professzionálisan meg van szervezve. A végrehajtás szűk keresztmetszete az adminisztráció, a Honvédkórházban ez a rész is kiválóan működik. Naponta átlagosan ezer körüli oltást végeznek el, de természetesen fel vagyunk készülve ennek a többszörösére is. Az oltásnak abszolút prioritása van, minden a vakcina mennyiségén múlik, a Honvédkórház állományán nem.
Hányféle vakcinával dolgoznak?
Magyarországon jelenleg ötféle vakcina van használatban, nálunk mindegyik elérhető.
Mit tapasztal, kezd múlni a bizalmatlanság a kínai és orosz vakcinával szemben, vagy tartja magát?
Ahogy a járvány egyre nagyobb méreteket ölt, az emberek egyre inkább maguk is átlátják a helyzet komolyságát, a járványgörbe alakulását. A tavaly tavaszi első hullámnál jellemző volt „a valaki ismer valakit, aki látott már covidos beteget” mentalitás. Napjainkra gyakorlatilag nincs senki, akinek ne lenne valamilyen formában közvetlen tapasztalata a betegséggel. Az emberek felfogták a dolog súlyosságát. Egyre jobb a védőoltások fontosságának publicitása, én úgy látom, csökkenőben van a bizonytalanság. Véleményem szerint a kínai és az orosz vakcinák - bár más-más technológiával készültek - teljesen megbízható módon működnek, ráadásul mindenben megfelelnek a magyar előírásoknak, pedig az még az Európai Unión belül sem a lazaságáról híres.
Sokan mondják ellenérvként azt, hogy senki nem ismeri a hosszú távú mellékhatásokat.
Ezek a vakcinák rendkívül szigorú engedélyezési eljáráson esnek át. Ebben az esetben az idő sürgetése miatt persze egy gyorsított eljárásról beszélünk, de ez nem azt jelenti, hogy az oltóanyagok kevésbé biztonságosak. Az egyre gyorsabban pörgő járványügyi spirálban egyszerűen nincs elég idő a hagyományos módszerek alkalmazására. Azt még egyszer kiemelném, hogy az alkalmazott vizsgálati módszerek, metodikák garantálják azt, hogy teljesen biztonságosak legyenek ezek a vakcinák, beszéljünk kínairól, oroszról vagy nyugatiról. Valóban, még mindig kevés a tapasztalat, viszont annak tárháza az idő haladtával egyre bővül: korábban például az időseket bizonyos vakcinával nem oltották, de aztán – ahogy egyre bővült a tapasztalati statisztika – rájöttek, hogy az is nyugodtan használható az esetükben. Az igazi kérdés inkább az, hogy melyik vakcina milyen hosszan tartó védettséget biztosít, illetve mennyire hatásos a mutánsok egyre növekvő tábora ellen. Az idő múltával nyilván e téren is sokkal többet tudunk majd.
A Magyar Honvédség szinte minden járvány elleni védekezéssel kapcsolatos területen jelen van. Személyesen milyen tapasztalatai vannak, nőtt a hadsereg presztízse egy év alatt?
Igen. Sok kórházigazgató hív fel, nagyon meg vannak elégedve az ott dolgozó katonákkal, sőt, még többet szeretnének látni egy-egy intézményben. Nem csodálkozom, hiszen a katonáink jól kiképzettek, fegyelmezettek, feladat- és megoldás-orientáltak. A kezdeti értetlenség után már teljesen elfogadott a jelenlétük a kórházakban, most már mindenki érti és értékeli a szerepüket. A NATO-ban közismert a rugalmas reagálási képesség kifejezés. Ez a COVID-ra adott válasz esetében is igaz. Önmagában a honvédség, a rendvédelmi szervek nem tudják megoldani a problémát, ahogyan a civil társadalom sem. Ha azonban az országos rendszerek elkezdenek összedolgozni, ha a civil képességeket elkezdjük keverni a katonai mentalitással, precizitással, akkor az egészből nagyon jó dolog fog kisülni. Éppen ezt ültetjük gyakorlatba, és nagyon is működik a dolog.
