A „honvédikumok” osztálya
2017. március 14., kedd 11:38A kardiológia terén hatalmasat fejlődött az orvostudomány az elmúlt húsz évben, de még mindig a szív- és érrendszeri megbetegedés a leggyakoribb halálok Magyarországon. Azt pedig kevesen tudják, hogy a vékonyabb érfalak miatt a nőknél sokkal veszélyesebb egy infarktus, mint a férfiaknál. A Honvédkórház kardiológiai osztályán jártunk.
Bonyolult szívműtétek, szívkatéterezés, szívritmuszavarok megfelelő ellátása, a szívelégtelenségek kezelése. Széles a spektrum, amivel a Honvédkórház kardiológiai osztályán dolgozók találkoznak. Az osztályvezető főorvos szerint ez nem véletlen, hiszen a kórház egyike az ország hét, legmagasabb fokú szívgyógyászati központjának, ahol, a területi elosztás értelmében, mintegy 1,1 millió lakos, valamint közel 400 ezer igényjogosult – katona, rendőr, tűzoltó, katasztrófavédő, illetve családtagjaik – ellátásért felelnek. Prof.dr. Kiss Róbert Gábor úgy véli: mindez óriási betegterhelést jelent az osztálynak, már csak azért is, mert mindennap rész vesznek a nappali szívinfarktus-ügyeletben, ami azt jelenti, hogy reggel 8-tól este 6-ig fogadják az ellátási területről érkező, heveny szívrohamban szenvedő betegeket. Emellett minden ötödik napon az osztályon dolgozókra esik az éjszakai ügyelet is, amikor 4–5 orvos, a megfelelő asszisztenciával készül arra, hogy ellássa a közép-magyarországi régióból érkező infarktusos betegeket.
A főorvos elárulja azt is, hogy az osztályon 84 ágy működik, amelyeken éves szinten mintegy ötezer beteget ápolnak. Az itt dolgozó orvosok közül tizenhárman rendelkeznek valamilyen tudományos fokozattal, de – dr. Kiss Róbert Gábor szerint – az „osztály legnagyobb kincse a szakdolgozói gárda, akik nélkül elképzelhetetlen lenne a zavartalan működés”. Ők azok, akik éjjel-nappal ugyanolyan intenzitással vannak a beteg mellett. A műszerpark pedig „fejlődő”, azaz az elmúlt években több új berendezést is kaptak (illetve ígéreteik vannak még néhány új eszköz beszerzésére), ám még használnak 15–20 éves készülékeket is.
Magas szív- és érrendszeri kockázatú ország
„Szomorú a statisztika: Magyarországon évente körülbelül 16–18 ezer infarktust kapott beteg éri el a kórházat. Sajnos van átlagosan napi 70 olyan beteg, akit már nem tudnak idejében kórházba szállítani és belehal a szívrohamba” – mondja az osztályvezető főorvos, hozzátéve: hazánk évtizedek óta nagyon magas szív- és érrendszeri kockázatú ország, ahol az összes elhalálozás több mint fele keringési betegségekből ered. Nem közismert, hogy ez az arány a nőknél jóval magasabb (54 százalék), mint a férfiaknál (50 százalék), azaz egy nő számára, a vékonyabb érfalak miatt, jóval veszélyesebb, ha infarktust kap.
„A keringési betegségek gyógyítása terén nagyon sokat fejlődött a kardiológia az elmúlt egy-két évtizedben. Ha időben felismerjük a szívrohamot, akkor számos olyan eljárás áll a rendelkezésünkre, amelyekkel nemcsak, hogy életben tudjuk tartani a betegeket, hanem akár évtizedekig jó életminőségben élhetnek, sőt dolgozhatnak is. Azt is kell tudni azonban erről a betegségről, hogy rettenetesen álnok, nagyon sokszor az első tünete az, hogy az illető összeesik és meghal. Ilyenkor – hacsak nem sikerül újraéleszteni – nekünk, kardiológusoknak nincsen lehetőségünk a kezelésre. Ha viszont beér a kórházba, akkor nagyon jó esélye van a túlélésre. A Honvédkórházban infarktusügyeletben ellátott betegek halálozási mutatója mindössze 5 százalék, ami azt jelenti, hogy 20 infarktussal beszállított betegből 19 elhagyja az intézményünket egy sikeres kezelés után” – mondja dr. Kiss Róbert Gábor.
A főorvos azonban hozzáteszi azt is, hogy a túlélők esetében sajnos nem múlik el nyomtalanul a betegség, egy idő után csökken a szívkamra ereje, s kialakul az úgynevezett krónikus szívelégtelenség, ami sajnos napjainkra világjelenséggé vált. „A krónikus szívelégtelenségben szenvedők gondozása óriási feladat, ám nálunk, az osztályon ez példaértékűen zajlik. Több mint ezer szívelégtelen beteg jár hozzánk vissza, róluk egy speciálisan képzett orvosi és nővéri gárda gondoskodik. Mondhatni, ez egy »honvédikum«, amiben a mi kórházunk kiemelkedik más ellátó központok tevékenységéből. A másik ilyen »honvédikum«, ami csak a mi intézményünkre jellemző, s amiben a Honvédkórház világszerte első volt, a drót nélküli pacemakerek beültetése. Ez azért forradalmi újítás, mert a kispuskalőszer méretű szívritmus-szabályozót a szív jobb kamrájának csúcsába juttatjuk be, ahol apró horgokkal akaszkodik be az izomba. Rövid időn belül benövi a szív belhártyája, így a szív részévé válik, nem lóg ki belőle. A beültetéskor nincsen a vállgödörben elhelyezett telep, nincsenek vezetékek, így jóval kisebb a hibalehetőség és a fertőzésveszély is. A szerkezet programozása pedig ugyanúgy egy küldő egység segítségével történik, mint a hagyományos pacemakerek esetében” - emeli ki a főorvos.
Csökkentsük töredékére a kockázatot!
Dr. Kiss Róbert Gábor szerint nemcsak Magyarországon okozzák a szív- és érrendszeri problémák a halálozások nagy részét, hanem a világ számos országában is. Mindez az 1970-es években bekövetkezett életmódváltásra vezethető vissza. Ebben az időszakban például a finnek között megfigyelhető volt egy „szívinfarktus-járvány”, főleg a fiatalok közül haltak meg sokan szívrohamban. Aztán az özvegyek tüntetni kezdtek, a miniszterek pedig úgy döntöttek, hogy országos megelőzési kampányt indítanak. Ez annyira jól sikerült, hogy mára a skandináv országokban jelentősen lecsökkent a szív- és érrendszeri halálozások száma. Köszönhetően annak, hogy az állampolgárok felhagytak a dohányzással, az egészségtelen étkezéssel és az inaktív, mozgásszegény életmóddal.
„Sajnos Magyarországon ettől még nagyon messze vagyunk. Pedig nem kellene sokat tenni. Mindössze csak annyit, hogy próbáljuk elkerülni a túlsúlyt, ne dohányozzunk, sportoljunk rendszeresen, valamint időnként nézessük meg a vérnyomásunkat, a vércukor- és a koleszterinszintünket, hogy rendben vannak-e. Mert ha nem, akkor ezek az eltérések még viszonylag egyszerű beavatkozásokkal rendbe hozhatók, viszont így nagyon sokat teszünk annak érdekében, hogy a szívinfarktus és a szívhalál kockázatát a töredékére csökkentsük” – mondja a főorvos.
Stayin’ alive
Persze az is nagyon fontos, hogy tudjuk: mit kell tennünk, ha valaki szívrohamot kap a közelünkben. A legfontosabb, hogy nem szabad pánikba esni, hanem azonnal értesíteni kell a mentőket és a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni az újraélesztést. „Ha meggyőződtünk arról, hogy a betegnek leállt a keringése és a légzése, akkor el kell kezdenünk a mellkaskompressziót, percenként nagyjából százas ütemben – ahogy azt a reklám is mondja: a népszerű Stayin’ alive című örökzöld sláger ütemére. A mesterséges légzés alkalmazása sok embert elrettent attól, hogy nekilásson az újraélesztésnek. Szerencsére erre igazából nincs is szükség, hiszen a legújabb kutatások egyértelműen bebizonyították: a tüdőben maradt levegőből képes a szervezet még annyi oxigént felvenni, ami a mesterségesen fenntartott keringéssel elegendő a szakszerű segítség megérkezéséig. Az elmúlt években rengeteg ember életét sikerült azzal megmenteni, hogy a beteg közelében lévők azonnal megkezdték az újraélesztést” – hangsúlyozza a főorvos, majd arról beszél, hogy szerencsére egyre több közforgalmú helyre helyeznek ki automata defibrillátorokat, amelyeket a hasonló esetekben lehet sikerrel használni. Az újraélesztést megkezdő személynek ilyenkor nincs más dolga, mint hogy a defibrillátor elektródáit ráragassza a beteg mellkasára, az összes többi szükséges tevékenységet a gép automatikusan végzi el.
Forrás: honvedelem.hu
Szöveg, fotó: Szűcs László
Alapítvány
