„Kutatólaboratórium a terepen”

Szerző: Burillák Marcell | Fotó: Rácz Tünde | 2026. március 29., vasárnap 11:29

Védőruhás csapat érkezett gázálarcban és érzékeny műszereket rejtő táskákkal a budapesti Tünde utcába. A biológiai szennyeződésektől védő öltözet nem filmstatisztákat, hanem egyenruhás biológusokat rejtett, akik az MH Egészségügyi Központ (MH EK) Egészségügyi Kiképző Központjában tartják éves gyakorlatukat, a Spatula 2026-ot.

2026.03.24.mobil labor creval ellenorzes spatula gyakorlat.rt. (2)

Az idei Spatula gyakorlat a nyári Vigorous Warrior 2026 többnemzeti katona-egészségügyi gyakorlatra készíti fel az állományt, emellett a Role-2 tábori kórház MEDEVAL minősítésére történő felkészítését és a Mobil Biológiai Laboratórium képességfelmérését is magába foglalja. Utóbbit harckészültség ellenőrzés (Combat Readiness Evaluation – CREVAL) keretében tesztelik. De pontosan mire is jó egy ilyen nemzeti hatáskörű felmérés?

„A CREVAL olyan megmérettetés számunkra, amivel igazolni tudjuk, hogy készen állunk a NATO műveletekben való részvételre. Ilyenkor tudunk ugyanis olyan helyzeteket szimulálni, amikkel laboratóriumi környezetben nem találkozunk” – magyarázta Pereszlényi Csaba István alezredes. Nem az első alkalom számukra, az ötödik CREVAL minősítésüket szerzik meg idén.

A nemzeti CREVAL ellenőrzés első fázisában átcsoportosítási és telepítési feladatokat végeztek, majd dokumentációs és logisztikai ellenőrzésen estek át a résztvevők. Ezután következett az ellenőrzés legfontosabb eleme: fiktív, de valósághű szcenárió mentén szimuláltak műveleti környezetben előforduló incidenseket. „Mintavételeket és labormunkát végzünk, miközben szimulált dróntámadás, tűzeset és más veszélyhelyzetek kezelését gyakoroljuk” – foglalta össze az MH EK Járványvédelmi Tudományos Kutató Intézet osztályvezetője.

2026.03.24.mobil labor creval ellenorzes spatula gyakorlat.rt. (13)

A mintavételek tekintetében két fő szennyeződéstípust különböztetnek meg a katonák. Egyrészt fel kell készülniük a járványhelyzetből adódó fenyegetések kezelésére. Ilyen szituációkat imitáltak az Adaptive Hussars 2025 országvédelmi gyakorlaton is, amikor a Magyar Honvédség mozgó állományát vízmintavételek és higiénés ellenőrzések segítségével vizsgálták. Máskor a külső beavatkozás ellen kell védelmet biztosítaniuk.

„Van, hogy klinikai mintákat dolgozunk fel, majd a külső beavatkozás megkívánja a környezeti minták azonosítását is. Élelmiszerekből és vízből kinyert anyagokat szintén elemzünk” – mondta Pereszlényi alezredes az MH EK két laboratóriumi konténere kapcsán. „A kórokozók veszélyességük alapján négy kategóriába sorolhatók. A jelenlegi struktúrában a BSL–2 szintbe tartozó ágensek teljeskörűen és biztonságosan vizsgálhatók, ugyanakkor magasabb kockázatú események esetén a fenyegetettséghez igazodó, magasabb biológiai biztonsági szintű telepíthető képességek is alkalmazhatók”.

A CREVAL során előre elkészített vízminták és a mintavételezési csapat által gyűjtött csomagok kerültek a mobil laborok asztalára. A fiktív feladat szerinti szennyezett terepszakaszon két levegőmintát vettek eszközök segítségével, egyet a táptalajra, a másikat fiziológiai sóoldatba a különböző laboratóriumi eljárásokhoz. A harmadik, szabad kézzel gyűjtött csomagba a növényzetről beszerzett kiülepedett harcanyag került. „A mintákat biztonságosan eljuttattuk a mobil laborba, ahol legfeljebb hat órán belül jegyzőkönyvet kell kiállítanunk a feldolgozott anyagokról” – vázolta Szilágyi Kristóf főhadnagy.

2026.03.24.mobil labor creval ellenorzes spatula gyakorlat.rt. (19)

A csoport feladata azonban nem ért véget a mintavétellel, hívta fel a figyelmet rá a telepíthető képesség mintavevő tisztje. A mentesítő állomásra visszatérve különböző folyékony anyagokkal fertőtlenítették az állományt. „A fertőtlenítő anyagok úgynevezett behatási idejének lejárta után vehetjük le védőruhánkat és távozhatunk az állomásról. Biológiai anyagoknak ellenálló, ám egyszer használatos könnyűruházatról van szó, amit később megsemmisítenek. Ez alól kivételt képez a szintén biovédelmet biztosító gázálarc” – mondta a nemzetközi gyakorlatra készülő Szilágyi főhadnagy.

A honvédség biovédelmi képessége ugyanis nemcsak a magyarországi harckészültség ellenőrzésen vizsgázik jól, nemzetközi együttműködéseken szintén kiemelkedőre értékelik az állomány felkészültségét. Idén észt és német gyakorlatokon vesz részt a Biológiai Védelmi Alosztály szakállománya, mert tanulnivaló mindig akad, és a szükséges gyakorlati tudás megszerzéséhez, bővítéséhez elengedhetetlen a személyes részvétel a külhoni gyakorlatokon.

„A NATO szintjén is kevesen foglalkoznak biovédelemmel, a terepviszonyok közti feladatvégrehajtásról pedig még kevesebb katonának van tapasztalata. Az együttműködés és a tapasztalatcsere létfontosságú számunkra” – mutatott rá Pereszlényi alezredes, aki számos elismerést vehetett már át a magyar katonák nevében. „Nemzetközi szakmai gyakorlatokon gyakran úgy említik a magyar telepíthető laboratóriumi képességet, mint akiknek sikerült a kutatólaboratóriumot terepre vinni.”