Dr. haraszti Bernolák József életútja

Bernolák József 1844. július 28-án született a felvidéki Gölnicbányán és Budapesten hunyt el 91 éves korában. Különös módon kötődött a magyar történelem jeles eseményeihez. Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc idején még kicsiny gyermek volt.

Családja azonban kapcsolódott a forradalom és szabadságharc eseményeihez, hiszen édesanyja Bernolák Károlyné Máriássy Zsuzsanna a 48-as honvéd ezredes Máriássy János, később magyar királyi honvéd altábornagy testvére volt.

A felvidéki iskolai tanulmányok után Bernolák József 1861 őszétől volt a pesti orvoskar hallgatója, olyan kiváló professzorok keze alatt tanult, mint például kórbonctanból és anatómiából Arányi Lajos (1812-1887) és Lenhossék József (1818-1888), sebészetből Stockinger Tamás (1811-1883), illetve a szemészeti tanszéken Lippay Gáspár (1809-1895). 1866-ban első orvosi szigorlata után a porosz-osztrák háborúba önkéntes orvosi segédnek jelentkezett, első szolgálati helye az akkor még a Ludoviceum (ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központi) épületében működő pesti helyőrségi kórház volt. Innen már békeidőben a Szent Rókus-kórházba került. 1866-67-ben orvostudori, sebészi, szemészi és szülészmesteri végzettségét is megszerezte, illetve sikerrel pályázta meg a szemészeti tanszéken megüresedett tanársegédi állást. 1868-ban magántanári kinevezést is nyert. Közben 1867-ben Berlinben volt tanulmányúton, a következő esztendőben pedig megjelent A szemészet kézikönyve című munkája, amely Karl Hermann Schauenburg (1819-1876) német szemészorvos könyvének fordítása, átdolgozása.

1870-ben újabb ösztöndíjjal Bécs, Lipcse, Heidelberg és Bonn szemklinikáin szerzett munkatapasztalatot; 1871-ben azonban Kassára költözött és a városban praktizált. Későbbi, fővárosi szemorvosi praxisának érdekessége még, hogy idős korában Táncsics Mihályt is kezelte.

A katonaorvoslással – ekkor már a Magyar Királyi Honvédség keretében – kassai orvosként 1873-ban került újra kapcsolatba, Ferenc József császár és király Gödöllőn 1873. október hó 29-ei legfelsőbb elhatározásával november 1-jei hatállyal „tettleges állományban”, tényleges szolgálatban őrnagyi ranggal törzsorvossá nevezte ki és a kassai központú 3. honvédkerület állományába rendelte.

Haraszti Bernolák József Kassán kötött házasságot 1874-ben Krasznyikvajdai Szentimrey Annával, házasságukból több gyermek született, közülük ifjabb Bernolák József a közös hadsereg 13. huszárezredének kapitányaként halt hősi halált 1914-ben, a Nagy Háború első évében.

A III. honvéd kerületi parancsnokság egészségügyi előadójaként Bernolák 1880-ban II. osztályú főtörzsorvosi rangot kapott, 1892-ben lépett elő I. osztályú főtörzsorvossá; 1894. november 6-án az uralkodó a Ferencz József-rend lovagkeresztje kitüntetést adományozta neki.

1896. november 30-án a kassai III. honvédkerület egészségügyi főnöke beosztásból a Honvédelmi Minisztérium V. ügyosztályának vezetőjévé és így a honvédorvosi tisztikar főnökévé nevezte ki a király. Az 1897. október 27-ei Rendeleti Közlönyben megjelent, hogy a honvédorvosi tisztikar főnöke megkapta a közös hadsereg vezértörzsorvosi rangját; ez a Monarchia hadseregei közötti kapcsolatot (mozgósítás idején alárendeltséget) fejezte ki.

Egészségügyi főnökként nevéhez fűződik a Magyar Királyi Honvédség 1. számú (és a Nagy Háború végéig egyetlen) helyőrségi kórházának megszervezése, felépítése és megnyitása, illetve a katonaorvosi képzés megteremtése. 1882-től voltak a pesti egyetemen tábori sebészeti és egészségtani katonaorvosi kurzusok, ezek helyében létesült a Honvédség „központi” kórházában az úgynevezett Honvédorvosi Alkalmazóiskola 1901-ben. Az egyéves kurzus kapcsolata természetesen megmaradt az orvoskarral, bizonyos gyakorlatok a továbbiakban is a klinikákon történtek, az oktatói gárda azonban már a katonaorvosi kar személyi állományából került ki. Ezzel a magyar nemzeti haderő megteremtette saját szakmai képzőhelyét – és ez jelentős lépés volt a közös hadseregtől való elkülönülés folyamatában, a saját honvédorvosi identitás megteremtésében, illetve megerősödésében.

Méltó és jogos tehát, hogy az uralkodó 1904. január hó 23-án Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával „dr. haraszti Bernolák József vezértörzsorvosnak, a magyar honvédelmi ministérium V. ügyosztálya vezetőjének és a honvéd orvosi tisztikar főnökének, jelenlegi szolgálati alkalmazásában teljesített sikeres szolgálatai elismeréseül, a III. osztályú vaskorona-rendet legkegyelmesebben adományozni méltóztatott” – ahogyan a Rendeleti Közlönyben olvasható.

Bernolák Józsefet 1905. január 1-jével saját kérelmére nyugállományba helyezték. 1916-ban pedig a pesti egyetem orvoskarától – jubileumi 50. évfordulós – aranydiplomát vehetett át, ezen alkalomból Dr. Hoór Károly köszöntötte.

Nagy veszteség érte a magyar katona-egészségügyet 1935. április 10-én, Dr. haraszti Bernolák József nyugállományú vezértörzsorvos halálakor. Közismert és közmegbecsülésnek örvendő személyéről a korabeli sajtó számos írásban is megemlékezett. Több nekrológ idézte a 90. születésnapja alkalmából vele készült interjút: „Albrecht főherceg vendége volt Kassán, audienciára járt I. Ferenc Józsefhez és estélyeken jelent meg a budai várban. Kis skatulyában egy oroszgolyót [orosz fegyverből származó puskagolyót] őrzött, amelyet 1868-ban – tanársegéd volt akkor a sebészeten – egy parasztember szeméből húzott ki. Az atyafinak 1849-ben az ácsi csatában lőtték a szemébe azt a golyót s tizenkilenc évig viselte kötés alatt, nem mert orvoshoz menni, mert félt, hogy zsandárkézre kerül, mint szabadságharcos s még a végén Kufsteinba viszik. Színházba szeretett járni az öregúr, de persze ő még a régieket ismerte, Felekyt, Felekynét, Szerdahelyit, Lendvay Mártont emlegette. Hosszú és szép, tartalmas életet élt”.

Nyugodjék békében, mi pedig emlékezzünk rá tisztelettel!

A képek forrása:

Bernolák József arcképe. A magyar feltámadás lexikona. Budapest, 1930. p. 468.

Bernolák József: A szemészet kézikönyve … Schaenburg C. H. Tr. munkája után (Pest, 1868) c. kötet címoldala

Dr. Bernolák József törzsorvosi kinevezése. 1873. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ - Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Archívum tulajdona

Osztrák Császári Ferenc József-rend lovagkeresztje. URL: https://www.europeana.eu/hu/item/2048128/648727?page=5 Dr. Hoór Károly dékán levele Bernolák Józsefnek.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ - Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Archívum tulajdona