Évente hétezer endoszkópos vizsgálatot végeznek
2017. július 18., kedd 10:48A gasztroenterológia a belgyógyászatból kifejlődött önálló orvosi tudományág, amely az emésztőszerv megbetegedéseivel foglalkozik. A gasztroenterológus munkáját sokan a végbél- és gyomortükrözéssel azonosítják, holott a szakorvosok ennél jóval összetettebb tevékenységet végeznek. Hogy pontosan mit? Erről beszélgettünk dr. Herszényi Lászlóval, az MTA doktorával, a Honvédkórház Gasztroenterológiai Osztályának osztályvezető főorvosával.
89 ágyon gyógyítanak
A Honvédkórház II-es számú telephelyén található, jól felszerelt Gasztroenterológiai Osztályon összesen 89 ágyon gyógyítanak−kezdi a részleg bemutatását a főorvos, hozzátéve: ezen belül van egy 6 ágyas szubintenzív őrző, valamint egy 15 ágyas belgyógyászati részlegük is. De természetesen a leggyakrabban olyan fekvőbetegeket kell ellátniuk, akik különféle emésztőszervi megbetegedésben szenvednek. Az osztályon egyébként 15 szakorvos, 8 rezidens, 45 szakápoló, valamint 6 endoszkópos asszisztens dolgozik.
A főorvos hangsúlyozza: ugyanakkor téves az az általánosítás, miszerint a gasztroenterológusok csakis végbél- és gyomortükrözéssel foglalkoznak. A gasztroenterológia ugyanis a kardiológiai és a tüdőgyógyászati esetek mellett a harmadik legnagyobb és leggyakoribb belgyógyászati betegségcsoport.
Népegészségügyi probléma
A főorvos szerint az utóbbi néhány évben a vastagbélrákos esetek számának drasztikus emelkedése jelenti a legnagyobb kihívást a gasztroenterológusok körében. „Országos szinten évente több mint tízezer új vastagbél-daganatos beteget regisztrálunk. Ez rendkívül magas szám. De még ennél is szörnyűbb, hogy évente mintegy ötezren haláloznak el vastagbéldaganat következtében. Nemcsak Magyarországon, Európában, sőt más kontinenseken is az egyik legmagasabb halálozással járó betegség a vastagbélrák, ki lehet jelenteni, hogy népegészségügyi probléma” − mondja dr. Herszényi László, hozzátéve: a betegség pontos kiváltó okait nem tudják, de egy bizonyos genetikai hajlam szerepet játszhat a vastagbélrák kialakulásában. Emellett pedig vélhetően életviteli és étkezési problémák is a betegség okai között szerepelnek. „A mozgásszegény életvitel, az elhízás, a dohányzás, a jelentős zsír- és szénhidrátfogyasztás mind-mind komoly kockázati tényező. Érdekesség, hogy ezek részben hasonlóak a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázataival” – mondja a főorvos, hozzátéve: vannak olyan úgynevezett alarmírozó tünetek, amelyek egyértelműen a kezdődő vastagbéldaganatot jelzik. Véres széklet, étvágytalanság, tisztázatlan eredetű fogyás, hasi fájdalom vagy vérszegénység mind-mind a betegségre utalhat és mielőbbi gasztroenterológiai kivizsgálást, azaz vastagbéltükrözést tesz szükségessé.
A vastagbél-daganatos megbetegedések jelentős része kezdetben, illetve hosszú ideig teljesen tünetmentes lehet, tehát ilyen szempontból ez a betegség nagyon alattomos. Éppen ezért az az európai szakorvosok állásfoglalása, hogy szűrővizsgálatok bevezetésére van szükség. Ugyanis ezekkel a vizsgálatokkal egyértelműen kimutathatók azok, a bélben kialakuló kisméretű polipok, amelyek növekedéséből később kialakulhat a daganat. Így ezen polipok eltávolításával gyakorlatilag meg lehet előzni a rák kialakulását” – mondja dr. Herszényi László. Hozzáteszi: a férfiak és nők között nem tesz különbséget a betegség, ám a legveszélyeztetettebb az 50–70 éves korosztály, így számukra Magyarországon a jövő év elejétől tervezik a népességalapú szűrővizsgálatok bevezetését. Ez egy kétlépcsős vizsgálat lenne, első lépésben a székletmintákban vizsgálnák a mikroszkopikus vér jelenlétét, amely daganatra vagy vastagbélpolip jelenlétére utalhat. Ha a minta pozitív, akkor hívnák be a pácienst az endoszkópos vizsgálatra.
A refluxtól a gyulladásos bélbetegségekig
A vastagbélrák mellett a leggyakrabban a nyelőcsőrefluxszal találkoznak a Honvédkórház Gasztroenterológiai Osztályának orvosai. Dr. Herszényi László szerint, „a magyar lakosság akár 20–30 százaléka szenved ettől az igencsak kellemetlen betegségtől, ami ugyan nem halálos, de annyi nehezen elviselhető tünetet okozhat, hogy meg tudja keseríteni egy ember életét és jelentősen rontja a beteg életminőségét. ”
Megtudjuk azt is, hogy az osztályon nagyon sok fekély-, epehólyag-, epeúti, valamint hasnyálmirigy-betegségben szenvedő páciens is megfordul. A hasnyálmirigy-betegségek közül a hasnyálmirigyrák a legrettegettebb betegségek egyike, amely nagyon gyors lefolyású és magas halálozási aránnyal járó daganatos megbetegedés. Viszont a gyomorrák – amely évtizedeken keresztül vezető halálok volt Európában és Magyarországon is – visszaszorulóban van. „Mindezek mellett egy nagyon különleges betegségcsoporttal is foglalkoznak az osztályon. Az egyik legnagyobb központja vagyunk az úgynevezett gyulladásos bélbetegek kezelésének. Ez egy nagyon speciális betegcsoport, a betegek különleges, nagy szakértelmet igénylő gyógyszeres kezelésben részesülnek” – mondja a főorvos.