Konferencia a 240 éves a katona-egészségügyről

Az esemény nyitóbeszédét Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter tartotta, aki felelevenítette az Egészségügyi Központ közelmúltját, 2007-től kezdődően a mostani világjárvány leküzdésében betöltött szerepéig. A miniszter úr méltatta az egészségügyben dolgozók áldozatvállalását és reményét fejezte ki, hogy továbbra is sikerül fenntartani az intézményben a haladás, a fejlődésre való törekvés és a mindennél előrébb való szakmaiság szellemiségét.

A beszédet követően Kiválósági emlékplakett életműdíjakat adott át, amelyekkel az MH Egészségügyi Központ elismerését fejezte ki azoknak a személyek felé, akik életüket a katona-egészségügynek szentelték. Így poszthumusz kitűntetésben részesült Dr. Medveczki Pál orvos ezredes, akinek nevében a díjat fia, Dr. Medveczki András vette át, Dr. Polgár József orvos ezredes, akit akadályoztatottsága miatt felesége Nádasdy Katalin képviselt, illetve Dr. Aracsi László orvos ezredes úr.

Az elismerések átadása után Pogányné dr. Rózsa Gabriella „Fordulópontok a 240 éves magyaroroszági katona-egészségügyi intézményrendszer történetében" című előadása bemutatta, hogy II. József uralkodása alatt, milyen szándékkal hozták létre a katonakórházakat. Felismerve azt, hogy békeidőben kell a Birodalomnak katonaorvosokat képezni, ennek céljából, területének több pontján katonakórházakat létesítettet. Ekkor jött létre Pesten és Budán egy-egy önálló intézmény, amely már a lakóssági ellátásban is segítséget nyújtott. Ennek az alapelvnek megfelelően, de már modernizált körülmények között működik az MH Egészségügyi Központ a napjainkban is.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka „A Magyar Honvédség fejlesztése" előadása során hangsúlyozta, hogy a Magyar Honvédség által biztosított egészségügyi ellátás jelentős befolyást gyakorol a katonák moráljára, biztonságérzetére és ennél fogva kiemelt módon kezelni, óvni való értékként kell tekinteni rá. A Honvédség fegyverrendszereivel párhuzamosan az egészségügyi fejlesztések se maradhatnak el, így az eszközpark és az eljárásrendszerek korszerűsítése is alapvető szükség, hiszen ez a garanciája annak, hogy a Magyar Honvédség hatásos védelmet tudjon nyújtani az állampolgárok számára.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ parancsnoka, Dr. Kopcsó István vezérőrnagy beszámolt arról, hogy a katonaorvosi munkakör az orvosi hivatás egy olyan, speciális ága, amelyet folyamatosan tanulni kell, időt fordítani rá, illetve elsajátítani a vele járó másfajta mentális megterheléseket is, mert ezen a területen a tapasztalatlanság sokkal komolyabb mértékben tudja megkövetelni az árát. Az intézményi körülmények közt ennek megfelelően fel kell készülni azokra a problémákra, amiket egy esetleges műveleti területen történő bevetés hozhat magával. A megfelelő reagálás képességét csak a gyakorlat és a célirányos képzés tudja biztosítani. Nehéz és komplex feladat, hogy nyomás alatt, pillanatokon belül kell dönteni arról, hogy valakinek mi lesz a jövőbeni sorsa, miközben adott esetben az orvos saját testi épsége is ki van téve a közvetlen veszélynek. Mindezek elviselése és az erre történő felkészülés egy különleges attitűd kialakítását várja el a katonaorvosoktól, egyrészt a szakma, másrészt a társadalom irányába.

Prof. Dr. Wikonkál Norbert főigazgató beszélt azokról a kihívásokról, amelyeket a COVID-19 helyzet szült, illetve ezek hatásaként megjelenő, az intenzív terápiás eljárásokban bevezetett, új kezelési eljárásokról, amelyekre már rutinfeladatként tekint az itt dolgozó állomány. Kiemelte, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja a budapesti ellátás legfontosabb pillére, amely a legnagyobb sürgősségi osztállyal rendelkezik. Hangsúlyozta, hogy az intézmény égéssebészeti, illetve a traumatológiai osztálya nélkülözhetetlen az ország és a főváros ellátásának szempontjából illetve kitért rá, hogy a megnövekedett feladatmennyiség egy sokkal szigorúbb gazdálkodási irányvonalat követel meg a Honvédkórház részéről, mivel az ellátás nívójából nem lehet engedni.

Dr. Vekerdi Zoltán orvos ezredes, COMEDS titkár a NATO katona-egészségügyi programját mutatta be. Elmondta, hogy a kor gyorsan változó körülményeivel és a hibridhadviselés előtérbe kerülésével a NATO-nak is lépést kell tartania, így ehhez kell igazítani az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó képességeit. A túlméretezett egészségügyi ellátóközpontok létesítése helyett, már a mobilitás az, ami a harctéri igényeket meghatározza. Egy sokkal gyorsabb és egyszerűbben strukturált ellátórendszer hatékonyabban tud működni, még abban az esetben is, ha a kiszolgáló háttér nincs megfelelően biztosítva a számára.

A konferencián megjelent még dr. Vidoven Árpád, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár is.

A rendezvényt a Honvéd Férfikar előadása zárta.