Nélkülözhetetlen az oltóbuszok munkája
Szerző: Antal Ferenc | Fotó: Szabó Lajos zászlós |  2021. július 13., kedd 8:14A védőoltás az egyetlen specifikus védekezés a fertőző megbetegedések ellen – mondta kérdésünkre dr. Meglécz Katalin orvos ezredes, az MH Egészségügyi Központ haderővédelmi és gyógyító főnöke, aki szakmai vezetőként vett részt a Magyar Honvédség mobil oltóállomásainak kialakításában.
A Magyar Honvédség a kezdetektől több ezer katonával vesz részt a koronavírus-járvány elleni védekezésben. Országvédelmi feladataik mellett a katonák a stratégiailag fontos vállalatok zökkenőmentes működését segítették, kórházparancsnoki feladatokat láttak el, helyt álltak a határbiztosítási és fertőtlenítési munkálatokban, valamint a lakosság biztonságérzetének és nyugalmának biztosítására jelenlétfokozó járőrszolgálatot végeztek. Idén márciustól pedig öt egészségügyi mobil oltóállomás állt szolgálatba, amelyek azokon a településeken segítik az oltásra regisztráltak ellátását, ahol nincs betöltött háziorvosi praxis vagy egyéb akadályok merültek fel.
Amikor tavaly decemberben megkezdődött a lakosság COVID-19 elleni immunizálása az MH Egészségügyi Központban, mindenki tisztában volt azzal, hogy a járványnak akkor tudunk véget vetni, ha minél szélesebb körű az átoltottság. Hiába hozunk bármilyen intézkedést, rendelkezést, egyetlen specifikus védekezés van a fertőző megbetegedések ellen, a védőoltás – magyarázta dr. Meglécz Katalin orvos ezredes, hozzátéve, a járvány megfékezése érdekében az MH Modernizációs Intézet és az MH Egészségügyi Csoportfőnökség a Magyar Honvédség Parancsnoksága támogatásával elkezdett dolgozni egy olyan megoldáson, amely lehetővé teszi a vakcina eljuttatását azokra a helyekre, ahol nincs oltópont.
Meglécz Katalin emlékeztetett: a megoldás nem újkeletű. „2016-ban kezdtük el a KEHOP projektet, ami a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Katasztrófavédelmi Képessége fejlesztésének megvalósítását tűzte ki célul. Ennek során az országos katasztrófavédelmi feladatok egészségügyi beavatkozó csoportjai közül az Orvosi Ellátó Csoport, a Mobil Orvoscsoport, a Sugár-egészségügyi Laboratórium, valamint az oltócsoport képességeinek fejlesztésére került sor. Az oltócsoportokat már a Borsod-Abaúj-Zemplén megyét sújtó árvíz kapcsán is működtettük, hogy a fertőzésekkel szemben immunizáljuk a védekezésben részt vevő katonákat és rendőröket. Az ő tevékenységük támogatására fejlesztettünk ki akkor egy Scania Touring GT-HD oltóbuszt, amelynek kialakításában szakmai vezetőként vettem részt” – fogalmazott.
Ilyen előzmények mellett kézenfekvő volt, hogy mivel a CURRUS ARIES autóbuszok modulárisan alakíthatóak, ezért ezeket a járműveket használják fel a koronavírus-járvány elleni védekezéshez is. Az öt busz átalakítása február végén fejeződött be. „Ezek a járművek úgy vannak kialakítva, hogy a vakcina, az oltáshoz szükséges anyagok, orvosi felszerelés biztonságos tárolása és szállítása megoldott legyen, de az oltóbusz szállítja az adminisztrációhoz szükséges eszközöket, valamint a személyzetet is. A felszereléshez tartozik egy felfújható, fűthető-hűthető adminisztrációs sátor, valamint egy aggregátor, amely az oltóállomást teljesen önellátóvá teszi, a műszak végeztével pedig egy beépített automata fertőtlenítő berendezés végzi a jármű fertőtlenítését. Az esetleges sürgősségi beavatkozáshoz szükséges orvosi felszerelés szintén az oltóállomás részét képezi” – fogalmazott az ezredes.
A fejlesztés befejezését követően került sor az egészségügyi személyzet felkészítésére. „A kórházi oltópontokon szerzett tapasztalatokat használtuk fel a felkészítés során, így az egészségügyi állomány képzése folyamatában zajlott. A mobil oltóállomáson tíz fő teljesít szolgálatot, az oltóorvos által vezetett csapat tagjai a katonaorvos, a mentőtiszt, az egészségügyi szakasszisztensek, szakápolók, adminisztrátorok és a sofőrök” – tette hozzá.
A Magyar Honvédség katonai oltóbuszai március 27-én, a Nógrád megyei Nőtincsen mutatkoztak be és rövid idő alatt elnyerték a lakosság bizalmát. „Az azóta eltelt három hónap alatt 15 megye 135 településén oltottunk, ennek során 34423 vakcinát adtunk be. Az egészségügyi szakállomány összesen négy féle vakcinával immunizált: Pfizer, Moderna, AstraZeneca, valamint Janssen” – mondta Meglécz Katalin, aki szerint mindegyik oltóanyagot nagy örömmel fogadták a helyiek. „Először napi 150 fő immunizálásával számoltunk, de a nagy érdeklődés miatt ezt felemeltük 180-ra. Nem maga az oltás beadása a probléma, hanem a vele járó regisztráció és adminisztráció: kikérdezni az illetőt, megvizsgálni, hogy oltható-e, az információkat elbírálni, majd felvinni az EESZT-rendszerbe. Van olyan kolléga, aki 236 oltást adott be egy nap, de a 180-at tekintjük irányadónak” – jelentette ki.
Dr. Meglécz Katalin elmondta azt is, egy adott településre érkező mobil oltóállomás a kitelepüléstől számítva nagyjából egy órával kezdte meg működését és 12 órán keresztül végzi feladatát. Az oltásra érkezők az adminisztrációt követően az oltóhelyiségben kapják meg a vakcinát, majd a megfigyelési időt a kijelölt várakozási helyiségekben töltik egy mentőtiszt és egy egészségügyi katona felügyelete mellett. „Az egészségügyi katonák nagy szakértelemmel és türelemmel végezték a munkájukat, a lakosok pedig ezt az odaadást kedvességgel hálálták meg. Úgy gondolom, a mobil oltóállomások munkájának köszönhetően egy olyan bizalom épült ki a civil társadalom és a Magyar Honvédség között, amelyre bátran lehet építkezni.”