Térdprotézis beültetések a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjában (2. rész)

• Milyen rehabilitációs eljárások vannak a beavatkozást követően?

Igazából már a műtét előtt is érdemes gyógytornázni, mintegy felkészíteni a szervezetet a műtétre és az utána következő rehabilitációra. Fontos még, hogy anaesthesiológus kollégáink a szakma csúcsát képviselik és olyan érzéstelenítésben részesítik a beteget, sokszor kiegészítve idegvezetéses érzéstelenítéssel, hogy nem, vagy minimálisan fáj a betegnek és így már következő nap el tudja kezdeni a tornát. A Honvédkórházban kiválóan felkészült gyógytornászok vannak, akik ennek a jól előkészített, megfelelően érzéstelenített betegnél már másnap elkezdik a passzív és a különböző aktív (izometriás, izotóniás, izokinetikus) mozgásokat. A fokozatosságot betartva a műtét utáni második napon csőkivétel történik és általában akkor járókerettel már "megsétáltatjuk" a beteget. Minden nap ún. mozgató gépre tesszük a térdet, hogy minél hamarabb elérjük a minimálisan optimális tartományt (0-90 fok). A bent fekvés alatt a járás mellett a lépcsőzést is elsajátítják, mire a 8-10. nap környékén további rehabilitációra bocsájtjuk őket. Kiváló Mozgásszervi Rehabilitációs telephelyünk van Budakeszin, amelyet Mérai főorvos úr vezet rendkívül magas színvonalon. Precízen, de a beteg igényeihez igazodva rugalmasan történik az áthelyezés és a további kezelés. Azon betegek, akiknek megfelelő az otthoni környezetük, van segítségük, vagy fiatalabbak, őket haza bocsátjuk és házi ápolás keretében javasolunk gyógytornát. A járókeretet vagy botot kb. 6 hétig használják a betegek, amelyet utána fokozatosan elhagynak. Kb. 3 hónap múlva egy normál, nem terhelő civil életbe visszatérhetnek és kb 6 hónap múlva érik el a műtét előtti terhelhetőségüket. Az idegen testet kb 1-1,5 évig érzik (úgy mondjuk, hogy addig érzik úgy, hogy van bennük valami). Az időjárást változást valószínűleg mindig fogják érezni.

• Egy protézis élethosszig tart vagy időről-időre szükséges-e a cseréje?

Sajnos a protéziseknek van mechanikai életideje. A terhelés mellett kopik. Vannak könnyen és vannak nehezebben kicserélhető részek. A rendszeres kontrollok célja az, hogy észrevegyük a két féle kopás közötti határt és akkor lépjünk közbe, kb. 10-15 évvel a protézis beültetés után, amikor még elég a könnyen kicserélhető részt cserélni. 

• Milyen kockázatokkal jár egy ilyen beavatkozás?

Minden olyan kockázatot, amelynek előfordulása több, mint 5%, azt nekünk el kell mondanunk a műtéti felvilágosítás során. Alapvetően három fontos kockázatra szoktuk felhívni a figyelmüket: műtét környéki vérvesztés, thrombosis és gyulladás. Un. irányított véradásra buzdítunk mindenkit (családtagok, barátok adjanak vért és ugyanannyi egységet biztosít a vérallátó a betegnek a műtétjéhez). A thrombosis és fertőzés megelőzésére pedig adunk megfelelő gyógyszert a műtét előtt. De egy protézissel élőnek mindig elővigyázatosnak kell lennie, ha bármilyen fertőzés alakul ki a későbbiekben a szervezetében (pl. fogászati, fül- orr- gégészeti), hiszen a kórokozók eljutva a vérárammal, az idegen anyagon szeretnek megtelepedni. A fertőzött művi izület pedig sajnos egy időzített bomba. 

A műtéttel fájdalmatlan életvitelt ígérünk, de ettől még nem fog tudni maratont futni vagy ugyanúgy nem fogja a protézis mechanikailag bírni a túlsúlyt, csak bizonyos határokon belül.

Emellett rendkívül fontos a megfelelő rehabilitáció a műtét után, amelynek meg van a maga hossza és amelyet respektálni kell. Fontos és figyelmüket felhívó az a tény, hogy a protézist nem versenysportra találták ki, illetve azt is hangsúlyozzuk, hogy gyógyulás után évente kell kontrollálni a mechanikai kopását.