Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Védelem-egészségügyi Konferencia a Bálna Honvédelmi Központban

Szerző: MH Egészségügyi Központ | Fotó: MH Egészségügyi Központ |  2024. december 21., szombat 14:27

Védelem-egészségügyi konferenciára gyűltek össze a Magyar Honvédség alakulatainál működő egészségügyi központok orvosai, központparancsnokai és egészségügyi szakemberei a Bálna Honvédelmi Központban. Az MH Egészségügyi Központ (EK) által szervezett konferenciára 150 résztvevő érkezett Magyarország teljes területéről, a katona-egészségügy minden szegletének képviseletében, hogy beszámoljanak tapasztalataikról, és közösen értékeljék az elmúlt egy évet.

A honvédség összes laktanyájában jelenlévő helyőrségi rendelők, az MH Egészségügyi Központ intézetei, a kecskeméti Repülőorvosi Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet, a Pszichológiai Intézet, a Felülvizsgáló Intézet, a Járványvédelmi és Tudományos Kutatóintézet és a Hévízi Rehabilitációs Intézet képviselői megosztották a 2024-es év legfontosabb tanulságait és az azokból levont következtetéseket az EK konferenciáján. 

 

4J0A0888-2

A központok és az intézetek vezetői beszéltek az elmúlt év eredményeiről, valamint bemutatták jövőbeni terveiket és fejlesztési elképzeléseiket is. Emellett szakmai párbeszédet folytattak az alkalmasságvizsgálati rendszer átalakításáról, valamint a csapategészségügyi rendszer új feladatköreiről. Kiemelt figyelmet  fordítottak a 2024 júliusában bevezetett Mobil Alkalmasságvizsgáló Csoport működése kapcsán szerzett tapasztalatokra.

 

DSC02004

Évértékelő beszédében Dr. Fejes Zsolt Dezső ezredes, az MH EK parancsnoka, a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke elmondta, hogy  2024-ben  tovább folytatódott az a fejlesztői munka és stratégiai koncepcióváltás, amely a Honvédkórház átalakítását követően  indult el a magyar katona-egészségügyben. Fontosnak nevezte, hogy azok a területek is figyelmet kapjanak, amelyek korábban kevésbé voltak fókuszban. Kiemelte, hogy a védelem-egészségügy kiemelt stratégiai pillére a csapategészségügyi rendszer, a klinikai művelettámogató képesség, valamint a ROLE-2. További fontos cél  a civil-katonai együttműködés és a nemzetközi kapcsolatok további erősítése is.

Elmondta, hogy az  utóbbi években jelentősen romlott a biztonsági környezet, és a világon végbement mély átalakulások érezhető hatást gyakorolnak mindennapjainkra is. Ennek következtében minden katona-egészségügyben szolgálónak közös és egyéni felelőssége is, hogy megőrizze belső motivációját, folyamatosan fejlessze szakmai tudását, valamint magas szintű belső igényeket támasszon önmagával szemben. Hozzátette, büszkeséggel tölti el, hogy a védelem-egészégügyben dolgozó szakemberek motiváltak.  

„Büszkeséggel tölt el, hogy a magyar katona-egészségügy két év leforgása alatt ki tudta alakítani és képes hatékonyan működtetni az EUFOR parancsnoki évre felajánlott légi egészségügyi kiürítő képességet.” – mondta.  Hozzátette: a valós helyzetben, az EUFOR Althea misszióban való helytállás igazolta, hogy a Magyar Honvédség sikerrel teremtett meg egy olyan újabb képességet, amelyet akár hazai környezetben is lehet a későbbiekben alkalmazni.”

A jövőbeli tervekre vonatkozóan felvázolta, hogy a 2025-ös év során a Role 1 és Role 2 képesség további fejlesztése a cél, amihez fontos a megfelelően felkészült, motivált szakállomány biztosítása is.

ESZA