Poszttraumás stressz: amikor „elakad a lemez”
2015. március 9., hétfő 12:37Aki látta az utóbbi évek két hollywoodi háborús sikermoziját, A bombák földjén és az Amerikai mesterlövész című filmeket, az tudja, hogy mindkét történet középpontjában a poszttraumás stressz elnevezésű mentális betegség áll. A szorongásos zavarral járó lelki szindróma nagyon komoly kihívás elé állítja az Amerikai Egyesült Államok hadseregének pszichológusait.
A betegségről, annak kialakulásáról és gyógyításáról a téma magyar szakértőjével, Györffy Ágnes pszichológussal, az MH Egészségügyi Központ Honvédkórház Mentálhigiénés Alosztályának vezetőjével beszélgetett a www.honvedelem.hu szerkesztője.
Nem csak a katonákat érinti
Bár számos katona szenvedett hasonló lelki betegségben az első és a második világháborúban, a betegség igazán komoly vizsgálata csak a koreai és a vietnami háborút követően kezdődött meg, mégpedig az Amerikai Egyesült Államokban. „Az amerikai hadseregben ekkor szembesültek igazán azzal, hogy nagyon sok katonájuknál jelentkeznek a már jól ismert tünetek. A betegség is ebben az időben kapta a ma ismert nevét: poszttraumás stressz-szindróma, angolul: posttraumatic stress disorder, azaz rövidítve PTSD” – mondja Györffy Ágnes, hozzátéve: nem szabad azt hinni, hogy a PTSD csak a katonákat érintő betegség. Számos esetben figyelték meg a szindróma tüneteit olyan civileknél is, akik nagyon komoly stresszhelyzeteket éltek át. Rengeteg megerőszakolt nőn, illetve súlyos balesetet vagy természeti katasztrófát túlélt emberen jelentkeznek az események után nem sokkal a poszttraumás stressz-szindróma tünetei. Nekik – a katonákhoz hasonlóan – ugyancsak szükségük van a szakemberek segítségére.
Érdekes azonban – meséli az MH Egészségügyi Központ pszichológusa –, hogy a katonáknál sokkal gyakrabban alakul ki a betegség úgynevezett „késleltetett változata”. Vagyis a tünetek csak fél-egy évvel az eseményt követően jelennek meg. „Ennek az áll a hátterében, hogy a katonák a traumás események bekövetkeztekor tovább végzik feladatukat, még akkor is, ha megviselik őket a látottak. Ugyanis fel vannak készítve, ki vannak képezve arra, hogy nekik mindenáron helyt kell állniuk, végezniük kell a teendőjüket. Később azonban nekik is problémáik akadhatnak a feldolgozással. ”
Emellett a PTSD „felkapott lett” a civil társadalom körében azért is, mert nagyon sok, a betegségben szenvedő veterán katona követett el öngyilkosságot (esetleg gyilkosságot, mint az amerikai mesterlövész, Chris Kyle esetében, akit egy PTSD-s veterán lőtt agyon egy lőtéren) a harctérről való hazaérkezése és leszerelése után, ugyanis a PTSD során jelentkező újraélt trauma egy idő után annyira elviselhetetlenné válhat, hogy az illetőt öngyilkosságra készteti. Ezek az esetek pedig mindig bejárták a sajtót és sokkolták a közvéleményt.
Minden trauma feldolgozható
Adódik a kérdés, hogy miként lehet kezelni a poszttraumás stresszben szenvedőket? Egyáltalán gyógyítható-e ez a betegség? Györffy Ágnes hangsúlyozza: a már kialakult betegséget sikerrel tudják kezelni a pszichoterápia változatos formáival, ahol a tünethez, az egyén állapotához, a traumatizáció jellegéhez kell, hogy igazodjon a terápia egyéni vagy csoportos formája. A betegek emellett kiegészítésként kaphatnak gyógyszeres segítséget is.
Ugyanakkor szakemberként annak megakadályozására törekednek, hogy valaki eljusson idáig, hiszen nem minden traumatizáció vezet feltétlenül a PTSD kialakulásához. Már akkor igyekeznek segítséget nyújtani a páciensnek, ha észlelik, hogy „elakad” az élményfeldolgozásban. „Ha még ebben a szakaszban sikerül beavatkoznunk és segítenünk a feldolgozást, akkor ez egyfajta megelőző szereppel bír” – mondja a szakember, hozzátéve: a közhiedelemmel ellentétben a betegség még akkor is gyógyítható, amikor már kialakult. Ugyanis bármilyen traumát fel lehet dolgozni úgy, hogy azzal együtt lehessen élni.
